Adósságcsapdába kergethet az áruhitel

Bár problémásak és drágák, hazánkban töretlenül népszerűek az áruhitelek. E pénzügyi kölcsönök főszezonja a december: a bankok ilyenkor értékesítik a fogyasztási hitelek 30-35 százalékát. A hitelből vásárlóknak érdemes körülnézniük: a fogyasztási kölcsönök és áruhitelek teljes hiteldíjmutatója 18 és 42 százalék között szóródik, ám akadnak nullás akciók is.

Gyakorlatilag tíz perc alatt is hozzájuthatunk az áruvásárlási kölcsönhöz, amelyből aztán az áhított árucikkeket – háztartási gépeket, szórakoztatóelektronikai készülékeket, bútorokat vagy hűtőberendezéseket – megvásárolhatjuk. S a kölcsönpénzért még a bankban sem kell sorban állni, hiszen a hitelelbírálás már az áruházakban megtörténhet; a legnagyobb üzletek szinte mindegyikében megtalálható valamilyen pénzintézet, vagy annak képviselete. Úgy tűnik, a drágaság sem számít, hiszen a téli ünnepek előtt a még magas kamatok sem riasztják el az embereket a hitelfelvételtől. Olyannyira, a bankok az év utolsó hónapjában értékesítik e pénzügyi kölcsönök 30-35 százalékát. Az áruhitelek 18–45 százalékos hiteldíjmutatók között szóródnak, vagyis a legmagasabbak a fogyasztási kölcsönök körében. A gyorsasággal szemben tehát az áruvásárlási kölcsönök legnagyobb hátránya a magas ár, a bankok ugyanis a fedezet hiányából származó kockázatot, illetve a magas kereskedői jutalékot és az operációs költségeket a teljes hiteldíjmutatókban (THM) érvényesítik. A statisztikák alapján a vásárlók átlagosan 90–100 ezer forintot vesznek fel. A pénzintézetek irreálisnak tűnő versenyt folytatnak az ügyfelekért, vagyis a karácsonyi vásárlási lázban a tucatnyi bank többtucatnyi ajánlatának kavalkádjában érdemes alaposan körülnézni. Bár a forintgyengülés két hónapja tart, az euró- és svájcifrank-alapú kölcsönök érezhetően olcsóbbak, ám kockázatuk is magasabb.
Említettük, a fogyasztási hitelek költségeit legkönnyebben a THM alapján lehet összemérni, a problémát az jelenti, ez a mutató sem tökéletes.
Részint azért, mert nem tükrözi a devizahitelek már említett árfolyam- és kamatkockázatát, s nem mutatja meg a törlesztés lefutásának módját, de ami a legnagyobb gond: nem is foglal magába minden költségelemet. A késedelmi kamatot, a futamidő hosszabbításának, a szerződés módosításának a költségét vagy például a biztosítási díjat nem számítják bele a mutatóba a bankok, ezért a THM mellett minden esetben érdemes megnézni a havi törlesztőrészleteket, és kiszámolni a viszszafizetendő teljes összeget is.
December utolsó heteiben többen is kínálnak „ingyenhitelt” is, vagyis olyan akciót, amikor a kamat nullaszázalékos, ám ezeknél sem mindegy, hogy előre vagy folyamatosan vonják-e le például a kezelési költséget.
Léteznek nullaszázalékos teljes hiteldíjmutatójú, valóban ingyenes hitelek, ilyenkor a kereskedő is engedményeket vállal, a kockázat viszont abban rejlik, hogy esetleg más áruházakéhoz képest eleve drágábban adja a terméket. Bármilyen meglepő, a fogyasztási hitelekkel kapcsolatban tévhitek is felmerülnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) megtudtuk, az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában az előtörlesztéssel járó pluszköltségekkel.
Ugyancsak sokan panaszolják azt is, hogy hitelkártyával történő vásárlásnál a szokásosnál is magasabbak a készpénzfelvételi díjak, valamint az ügyfélnek rendelkezésretartási díjat kell fizetni a nem használt hitel után is (amiatt, hogy a bank ezen időszak alatt is készenlétben tartja az ügyfél számára a hitelösszeget).

---