Nem volt kedvező év az idei a kis- és középvállalkozásoknak – állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László szerint több, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) ellen ható folyamat figyelhető meg a gazdaságban, például az uniós csatlakozásból eredő szigorúbb szabályozás és nagyobb verseny, a kormányzat hozzáállása a kkv-hoz. Szerinte a kabinetnek nincs ténylegesen működő kkv-programja – olvasható a FigyelőNeten.
A kis- és középvállalkozások két éve nem voltak ilyen borúlátóak, mint idén májusban. Az Ecostat akkori kis- és középvállalati konjunktúra-indexe mindössze 40 százalék volt. A szektorban tevékenykedő vállalatok többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit. Az év vége felé már politikai szinten is nagy port kavart a körbetartozás problémája. Számos ágazatban az elmúlt egy-másfél évben ismét megnőtt a fizetésképtelen cégek száma, s egyre drámaibb méreteket ölt a körbetartozás. Ennek alapvető oka a magyar tulajdonú cégek forgótőkehiánya. A körbetartozás elterjedtsége szorosan összefügg három tényezővel: a likviditási válságokkal, a vevők késedelmes fizetésével s az áfakifizetések 2004–2005 fordulóján történt visszatartásával. Az MKIK elnöke valós problémának tartja a kölcsönös fizetésképtelenséget, amelynek legfőbb bűnöse az állam.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
