Budapest légterét nem védik rakéták

Mindössze két vadászgép szavatolja Magyarország védelmét egy váratlan külföldi légitámadás vagy légi terrorakció esetén, és Budapest főbb stratégiai pontjait sem oltalmazzák állandó telepítésű légvédelmi rakéták. A honvédelmi tárca ennek ellenére azt állítja, hogy biztonságban van az ország, mert komoly erőfeszítéseket tettek a légvédelem erősítésére.

2005. 12. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapest és az ország főbb stratégiai pontjai békeidőben nem rendelkeznek közvetlen légvédelmi oltalmazással, és ezen a helyzeten változtatni kell – jelentette ki Deák János volt vezérkari főnök egy hét végi konferencián. A tábornok által elmondottak információink szerint gyakorlatilag azt jelentik, hogy a fizikai védelmet váratlan külföldről érkező légitámadás vagy légi terrorakció ellen csak a légierő két kecskeméti vadászgépe biztosíthat a fővárosnak az állandó tüzelőállásokba telepített Budapest–dunaújvárosi tűzrendszer felszámolása óta. Szakértők szerint ugyan indokolt volt a rakéták kivonása Budapest környékéről, de az súlyos gondokat is jelenthet, hogy a kilencvenes évek óta nem gondoskodtak ezek pótlásáról modern, mobil, nagyobb hatótávolságú rendszerek (Patriot, Sz–300, Aster) beszerzésével, amelyek az ország területének jelentős részét lefedhetnék. A légvédelmi hiányosságok miatt ugyanis nemcsak a főváros közvetlen oltalmazása megoldatlan. Lapunk úgy tudja, hogy a légtér védelmére Veszprémben, az úgynevezett „Sziklán” átadott, NATO-val integrált légvédelmi vezetési és radarrendszeren kívül az egész országban csak a kecskeméti vadászrepülőgépek vannak állandó készültségben.
*
Kizárólag ez utóbbiak, azaz a légierő Szentgyörgyi Dezső repülőbázisának két pilótája és két MiG–29-ese – gépenként két R–73-as rakétával és 150 gépágyúlőszerrel – biztosít fizikai légtérvédelmet Magyarországnak. Légvédelmi rakéták 1995 óta nincsenek készültségben hazánkban, ez alól csak különleges helyzetekben – például a 2001. szeptember 11-e utáni időszakban – tettek kivételt. Ilyenkor a honvédség immár egyetlen, légvédelmi rakétákkal felszerelt alakulata, a győri dandár vonul fel az oltalmazandó objektum köré, ideiglenes csoportosítást létrehozva Kub és Mistral típusú komplexumaival, illetve Igla típusú, vállról indítható rakétáival. Általános válsághelyzetben a paksi erőmű védelme élvez prioritást, de a rendelkezésre álló eszközök mennyisége nem teszi lehetővé kiterjedt „védőernyő” létesítését.
Deák Jánosnak az ország közvetlen légtérvédelmére vonatkozó aggodalmaira a Honvédelmi Minisztérium (HM) úgy reagált, hogy azok az új veszprémi légtérirányító rendszer megépülése óta nem aktuálisak. A beruházással ugyanis hatékonyabban ellenőrizhetővé vált az ország légtere, hiszen egy olyan objektumot sikerült a NATO erőforrásainak felhasználásával felújítani, amely hozzájárul ahhoz, hogy szövetségeseinkkel megfelelő módon tudjuk ellenőrizni – és ha szükséges, oltalmazni – a Magyar Köztársaság légterét. Bocskai István, a HM szóvivője leszögezte: a szaktárca komoly erőfeszítéseket tett az ország légvédelmének erősítésére. Az új NATO-eljárások alapján működtetett bázis a komplex NATO-s légtérellenőrző rendszer elemeként szavatolja az ország és polgárai biztonságát.
Tudósítás a konferenciáról az 5. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.