Budapest és az ország főbb stratégiai pontjai békeidőben nem rendelkeznek közvetlen légvédelmi oltalmazással, és ezen a helyzeten változtatni kell – jelentette ki Deák János volt vezérkari főnök egy hét végi konferencián. A tábornok által elmondottak információink szerint gyakorlatilag azt jelentik, hogy a fizikai védelmet váratlan külföldről érkező légitámadás vagy légi terrorakció ellen csak a légierő két kecskeméti vadászgépe biztosíthat a fővárosnak az állandó tüzelőállásokba telepített Budapest–dunaújvárosi tűzrendszer felszámolása óta. Szakértők szerint ugyan indokolt volt a rakéták kivonása Budapest környékéről, de az súlyos gondokat is jelenthet, hogy a kilencvenes évek óta nem gondoskodtak ezek pótlásáról modern, mobil, nagyobb hatótávolságú rendszerek (Patriot, Sz–300, Aster) beszerzésével, amelyek az ország területének jelentős részét lefedhetnék. A légvédelmi hiányosságok miatt ugyanis nemcsak a főváros közvetlen oltalmazása megoldatlan. Lapunk úgy tudja, hogy a légtér védelmére Veszprémben, az úgynevezett „Sziklán” átadott, NATO-val integrált légvédelmi vezetési és radarrendszeren kívül az egész országban csak a kecskeméti vadászrepülőgépek vannak állandó készültségben.
*
Kizárólag ez utóbbiak, azaz a légierő Szentgyörgyi Dezső repülőbázisának két pilótája és két MiG–29-ese – gépenként két R–73-as rakétával és 150 gépágyúlőszerrel – biztosít fizikai légtérvédelmet Magyarországnak. Légvédelmi rakéták 1995 óta nincsenek készültségben hazánkban, ez alól csak különleges helyzetekben – például a 2001. szeptember 11-e utáni időszakban – tettek kivételt. Ilyenkor a honvédség immár egyetlen, légvédelmi rakétákkal felszerelt alakulata, a győri dandár vonul fel az oltalmazandó objektum köré, ideiglenes csoportosítást létrehozva Kub és Mistral típusú komplexumaival, illetve Igla típusú, vállról indítható rakétáival. Általános válsághelyzetben a paksi erőmű védelme élvez prioritást, de a rendelkezésre álló eszközök mennyisége nem teszi lehetővé kiterjedt „védőernyő” létesítését.
Deák Jánosnak az ország közvetlen légtérvédelmére vonatkozó aggodalmaira a Honvédelmi Minisztérium (HM) úgy reagált, hogy azok az új veszprémi légtérirányító rendszer megépülése óta nem aktuálisak. A beruházással ugyanis hatékonyabban ellenőrizhetővé vált az ország légtere, hiszen egy olyan objektumot sikerült a NATO erőforrásainak felhasználásával felújítani, amely hozzájárul ahhoz, hogy szövetségeseinkkel megfelelő módon tudjuk ellenőrizni – és ha szükséges, oltalmazni – a Magyar Köztársaság légterét. Bocskai István, a HM szóvivője leszögezte: a szaktárca komoly erőfeszítéseket tett az ország légvédelmének erősítésére. Az új NATO-eljárások alapján működtetett bázis a komplex NATO-s légtérellenőrző rendszer elemeként szavatolja az ország és polgárai biztonságát.
Tudósítás a konferenciáról az 5. oldalon
origo.hu
Megrázó gyilkosságok – nő a feszültség a magyar társadalomban
