Iskolakezdési kisokos: mikor érett a gyerek az első osztályra – menjen vagy maradjon?

Azok a gyerekek, akik adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, iskolakötelessé válnak. Most ősszel is zajlanak a szűrések és a képességfelmérések a nagycsoportos óvodásoknál, hogy megvizsgálják a gyerekek felkészültségét. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat válaszolt lapunknak, mik az iskolaérettség feltételei, milyen esetben maradhat egy évvel tovább az óvodában a gyerek és mit kell tenni a szülőknek.

Fotó: pexels.com

A családok életében az egyik legnagyobb változás, amikor a kis óvodás gyerek iskolába megy. Ez az élethelyzet teljesen új mind a gyereknek, mind a szülőnek. Míg az óvodában nem vagy alig van szigorú elvárás, az iskolába már időben kell érkezni, nem lehet késni és végig kell ülni a tanórákat. Egy teljesen új időszámítás veszi kezdetét a gyerek számára. Ha a hatéves gyerek iskolaérett, motivált, érdeklődő, ez a váltás az óvodáról az iskolára gördülékenyen megy, nem fog különösebb nehézséget okozni, sőt rengeteg örömben és új élményben lesz része a gyereknek. Ehhez azonban tudni kell, hogy iskolaérett-e a nagycsoportos, hatéves gyerek.

Folynak a szűrések

Jelenleg is zajlanak az óvodákban a felmérések, amik alapján eldől, tanácsos-e iskolába íratni a kisgyereket, vagy érdemes még várni vele egy évet. 

Óvodánként eltérő, hogy milyen méréseket és értékeléseket végeznek az intézmények: sokan DIFER mérést (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) tekintik a leginkább alkalmasnak az iskolakészültség megállapítására, de használják még a Sindelar módszert, MSST-t (Meeting Street School Screening Test), Porkolábné-féle vizsgálatot, vagy akár az óvoda által kidolgozott mérőeszközök is támpontot adhatnak az iskolaérettség megállapításához.

 A pedagógiai szakszolgálatok logopédusai által végzett ötéves kori szűrés is ehhez ad újabb adalékot a beszéd-nyelvi fejlettség, valamint az olvasás- és íráskészültség szempontjából. Ezek a vizsgálatok azonban csak támpontot nyújtanak, az iskolaérettség csupán ezek alapján nem dönthető el. Mindig a szülő döntése, hogy az Oktatási Hivatalhoz fordul-e, és a döntést mindig az Oktatási Hivatal hozza meg.

Eltérő a kisgyerekek fejlődési tempója

„A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet” – tudtuk meg a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálattól. A hatévesek iskolaérettsége sokkal inkább egy szélesebb periódusnak tekinthető, nagy eltérés mutatkozik az egyes gyerekek érettségében. Részben születési idejük, részben idegrendszeri, kognitív vagy érzelmi, szociális érettségük miatt. A kisgyermekek fejlődésének útja és tempója sokszor igen eltérő, egyéni mintázatot mutat. Az iskolaérettség egy komplex fogalom, a hatéves gyerekek többféle fejlődési területének olyan érettségét jelenti, mely alkalmassá teszi őket az iskolai tanulmányok megkezdésére.

Pszichés szempontból akkor érett egy gyerek, ha már érdeklődő, kíváncsi és motivált a tanulás iránt, és rendelkezik az ehhez szükséges nem-kognitív készségekkel, ezek szocioemocionális, érzelmi, akarati és figyelmi tényezők.

Ilyen a pozitív tanulással kapcsolatos attitűd, tanulás iránti vágy, és az úgynevezett „munkaérettség”: feladattudat és feladattartás, monotóniatűrés, alkalmazkodó viselkedés, hétköznapi életben való boldogulás, önállóság – elvégzi a rábízott feladatokat, tud türelmesen várni, együttműködni felnőttel és gyerekekkel –, van kötelességérzete, akkor is elvégzi a feladatot, ha már nem annyira érdekes számára.

A fizikai alkalmasság is fontos

Az iskolára való felkészültség másik nagy területe a fizikai fejlettség. A kisgyerekek terhelhetősége nagyban függ fizikai, egészségi állapotuktól és a testi fejlettségük minőségétől. Számít a gyerek testsúlya, testmagassága, fizikai erőnléte, fontos szempont, hogy már nem alszik délután és megkezdődik a kisgyermekkori alkati változás. A motoros fejlettség is lényeges szempont, hogy milyenek a nagymozgások és finommozgások, milyen a grafomotoros fejlettség és az ábrázolási készség.

Tud már húsz percig figyelni?

A kognitív készségek számos területen érnek hatéves korban, jelentős fejlődésen megy át addigra a korai számolási készség, a beszédhanghallás, a relációs szókincs, a képolvasás és az emlékezet. Amennyiben a tanulással kapcsolatos attitűd még nem alakult ki – mert inkább még játszana a gyerek, nem tud 20 percig figyelni, elmélyülten tevékenykedni, késleltetni, félbehagyja tevékenységeit, vagyis feladattudata és feladattartása kialakulatlan, nem stabil a viselkedése, a hétköznapi életben önállótlan, érzelmileg kiegyensúlyozatlan, rosszul tűri a frusztrációt, és az utasításokat nem érti meg, vagy nem követi, figyelme könnyen elterelődik, vagy valamely kognitív részterület még nem kellően érett (beszéd, gondolkodás) –, akkor még nem érett az iskolakezdésre.

A döntést a szakemberek és a szülők közösen hozzák meg

Az óvodapedagógusokkal történő konzultációk mellett segíthet meghozni a döntést, ha a szülők tanácsot kérnek a házi gyermekorvostól, esetenként a szakorvosoktól, a védőnőtől vagy a szakszolgálat pszichológus-gyógypedagógus-logopédus munkatársaitól. Amennyiben szeretnék az iskolakezdés halasztását kérni, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell kérelemmel fordulniuk.

Így kell kérni az évhalasztást

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ha a szülő azt szeretné, hogy hatéves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, január 1. és 18. között kell benyújtania a kérvényt az Oktatási Hivatalnak.”

A szülőknek a januári kérvényezési határidő előtt érdemes olyan dokumentumot, véleményt, javaslatot beszerezni (szakorvos vagy háziorvos, védőnő, óvodapedagógus véleménye, logopédus, a gyermek fejlesztését ellátó gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus, mozgásfejlesztő szakember, pszichológus) és csatolni a kérvényhez, mely a kérelmet, vagyis a gyermek iskolakezdésre való éretlenségét alátámasztja.

Az évhalasztás önmagában nem oldja meg a lemaradást

Azt azonban mindenképpen fontos tudni a szülőknek, hogy önmagában az, hogy a gyermek még egy évet az óvodában tölt, nem feltétlenül oldja meg a felmerült nehézségeket. Sok esetben nem csupán érésre, hanem fejlesztésre is szükség van. Érdemes a szülőknek és az óvónőknek is a gyermek fejlődésének társas, viselkedési, érzelmi aspektusait is figyelemmel követni. A területileg illetékes szakszolgálatoknál pedig – ha szükséges – az értelmi, finommozgásos és nagymozgásos készségek, valamint nyelvi és beszédkészségek fejlesztésére is van lehetőség.