A kórházak és rendelőintézetek kiadásai várhatóan 2,9 százalékkal növekednek 2006-ban, ami 0,7 százalékponttal meghaladja a tervezett inflációt. A pénzügyi helyzet romlását elsősorban az okozza, hogy jövőre várhatóan nem változik az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott finanszírozás mértéke, amely az intézmények bevételének döntő részét, körülbelül nyolcvan százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy 2006-ban ugyanakkora összeg jár majd a legtöbb beavatkozás után, mint az idén.
Így az intézmények bevétele reálértéken 2,2 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy 15-20 milliárd forintnyi hiány keletkezik majd jövőre. Ez intézményenként átlagosan 80-100 millió forintot jelent. A kórházak kiadási tételei közül a legnagyobb mértékben az energia ára emelkedik, de várhatóan az infláció feletti ütemben növekednek a bérek is.
A nagyobb intézmények további ésszerűsítéssel és az ellátás minőségének rontásával enyhíthetik nehéz pénzügyi helyzetüket, a kisebb kórházak szűkebb mozgásterük miatt viszont csőd közeli krízishelyzetbe kerülnek – olvasható a jelentésben.
*
Tompa Tamás, a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. projektvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi intézményeknél nem értelmezhető úgy a csőd, a csőd közeli helyzet fogalma, mint mondjuk egy vállalatnál. Egy kórházat nem lehet bezárni egyszerűen azért, mert adósságot halmozott fel, a tulajdonosoknak ugyanis ellátási kötelezettségük van. A felmérés szerint egyébként az az intézmény tekinthető csőd közeli helyzetben lévőnek, amelyiknek várhatóan nagyobb összegű központi különtámogatásra lesz szüksége, hogy működőképes maradjon.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke is egyetért azzal, hogy nehezebb helyzetben vannak a kisebb kórházak. Erre utal az a nemrég készült felmérés, amely az eladósodottságot vizsgálta a harmadik negyedévben. A több mint 150 magyarországi fekvőbeteg-ellátó intézmény közül 120 szolgáltatott adatot. A jelentésből kiderül: közülük 63 kórház (53 százalék) mondható eladósodottnak, 19 (16 százalék) nullszaldós, 37 (31 százalék) pedig tartalékkal is rendelkezik.
Lapunk megkereste az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályát is, hogy megtudja, mit kíván tenni a tárca a helyzet súlyosbodása ellen. Választ azonban nem kaptunk.
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése