Egy éve annak, hogy a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról kiírt népszavazás az alacsony részvétel miatt – annak ellenére, hogy a résztvevők többsége igent mondott – eredménytelenül zárult. A népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosítása mellett az egészségügy privatizációját is a választók elé vitte, de ez a szavazás sem hozott érvényes eredményt. A résztvevők ezzel együtt leszavazták a kormány politikáját: az egészségügy privatizációját a megjelentek 65 százaléka ellenezte, míg a kettős állampolgárságot 51 százalékuk adta volna meg határon túli honfitársainknak.
*
A békés nemzetegyesítés mellett folytatott kampányban a Fidesz azt hangsúlyozta, hogy a határon túliak kettős állampolgársága nem okozna többletterhet az anyaországi adófizetők számára.
Az ellenkampányban az MSZP szülőföldprogramot javasolt a kettős állampolgárság helyett, és többek között azzal a kérdéssel fordult a szavazókhoz: „akarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is, akik nem itt szerezték meg erre a jogosultságot?” Gyurcsány Ferenc a referendum előtt kijelentette, hogy az igen győzelme esetén Magyarországon feltámad a nacionalizmus, destabilizáció következhet be, és az ország Jugoszlávia útjára lép. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető úgy érvelt: mindkét kérdés arról szól, hogy a múltat akarjuk-e vagy a jövőt. Miközben az MSZP egy székelyföldi nyomdában készített brosúrával is kampányolt a kérdés elutasítása mellett, Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a választókra bízza, miként szavazzanak. A felelős döntés! című szórólapban a kormányfő úgy vélekedett: „Felelős hazafi nem butít eldöntendő kérdéssé egy olyan nemzeti dilemmát, amire bizony nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni.”
Orbán Viktor hajnalban Brüsszelből + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!