Elsorvadásra ítélt magyar települések

A kistelepülési iskolák megtartását kérve még november közepén nyílt levelet intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Magyar Bálint oktatási miniszterhez Halász Vince mezőhéki polgármester. Érdemleges válasz helyett a napokban érkezett meg hozzájuk Magyar Bálint levele, amelyben a miniszter kifejti, hogy a megszüntetésre ítélt kis iskolák a jövőben a kistérségi társulások által fenntartott iskolák részeként folytathatják tevékenységüket. A miniszterelnöki kabinet nem válaszolt a polgármester nyílt levelére.

Mezőhék kis iskoláját a hetvenes évek végén parancsuralmi eszközökkel bezáratta a tanácsi és állami vezetés, s ezt követően a falu lakossága huszonöt év alatt 1800-ról 450 főre apadt. A mostanában a kis posták bezárása és iskolák megszüntetése ellen harcoló polgármester a kis iskolák ellehetetlenítését látva nyílt levelet intézett a kormányfőhöz és a szakminiszterhez, amelynek melléklete Paulus Alajos filmrendező 1976 és 1978 között forgatott, Erőviszonyok című filmje, amely a mezőhéki iskola parancsuralmi bezárásáról szól.
„Szólóosztályként nem működhet Mezőhéken a tanulócsoport, mert lecsökkent a létszám. Az összevont szülői értekezlet éppen azt szolgálja, hogy most itt leüljünk és megbeszéljük az előnyeit és a hátrányait, majd utána döntsünk” – vázolják fel a szülői értekezletre érkezett falusiaknak a pártfunkcionáriusok a dokumentumfilmben. „Érzik maguk is, hogy ebben nem lehet rossz dolog. Nem lehet rossz dolog, mert nem lehet rossz dolog, mert ha rossz volna, nem engedné pártunk és államunk azt, hogy hátrányt szenvedjenek a gyermekek.” E szavakkal lezárult a szülői értekezlet. A lakosság kérése ellenére nem hívtak össze rendkívüli falugyűlést, s a doktornőt, aki az ott élők mellé állt, hirtelen „áthelyezték”. 1979-ben már az alsó tagozat is megszűnt, bezárt az iskola.
A mezőhéki iskola felszámolását követően megindult a lakosság tömeges elvándorlása, s 1800-ról ötszáz alá csökkent a faluban élők száma. A maradék lakosság közakaratából és hozzájárulásából 1991-ben újjáépült a lepusztult iskola, s megindult az alsó tagozatos tanítás. Bár országszerte történnek iskolabezárások, a mezőhéki iskolát most nem fenyegeti ilyen veszély. A felső tagozat beindítása illúzió lenne, viszont az óvoda és az alsó tagozatos iskola létjogosultságát most még senki nem kérdőjelezte meg. Szakmailag persze nem is lehetne, hiszen a Sulinova Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont képességmérő feladatlapjainak kitöltésével, anyanyelvből a háromfajta tesztlappal az országos átlag 57 százalékával szemben 59, a 63 százalékossal szemben 82, s a 61 százalékos országos átlaggal szemben tanulóik 70 százalékos teljesítményt nyújtottak. Matematikából a kis falusi iskola növendékei az országos 48, 48, 43 százalékos eredménnyel szemben 73, 70, 74 százalékosra vizsgáztak.
– Hitelünk, tartozásunk nincs, az utolsó forintot is megnézzük, hogy mire költsük. Ebben a ciklusban azt tapasztaljuk, hogy minden évben kevesebb pénze van az önkormányzatoknak – szögezi le Halász Vince, a levélíró polgármester. Hozzáteszi: egy kistelepülés fejlődését nem szabad politikai döntésekkel befolyásolni. Mostanában az a szlogen, hogy a kis iskolák azért ráfizetésesek az önkormányzatoknak, mert kicsi a létszám. A mezőtúri polgármester panaszkodott, hogy nekik is mélyen a zsebbe kell nyúlniuk, mert az állami normatíva messze nem fedezi a költségeket az ötszáz fős iskolákban sem. Márpedig, ha a nagy iskola sem jön ki a támogatásból, akkor az a mindenkori kormány felelőssége – vélte a mezőhéki polgármester.
Ő a döntéshozók helyében megvizsgálná a kistelepülések helyzetét, és nem vagyonfelélésre kényszerítené azokat, hanem támogatná. Merthogy a dologi kiadások és rezsiköltségek az önkormányzatot terhelik, s a közalkalmazottak bérfejlesztésére a kormány nem ad pénzt. Mezőhéken 610 ezer forintba kerül egy gyermek évente, ebből az állami normatíva csupán 200 ezer forint. A közvetett döntésekkel ellehetetlenített Mezőhék például az idén úgy „működőképes”, hogy a földje egy részét eladta, s abból tartja fenn magát. Márpedig az iskola meghatározza a település sorsát. Megélték, látták. Elment 1300 ember, s a település fenntartása ma már igazi bűvészmutatvány. A gyakorlati életből, a tényekből tudják, hogy az iskola a település megtartóereje.
Az akkori pártvezetésnek nem tetszett az Erőviszonyok dokumentumfilm anyaga. A pártirodán úgy vélték, hogy az alkotók rosszul fogták meg a témát. És a történelem megismétli önmagát. Több mint kétszáz iskolát zártak be az elmúlt hónapokban az önkormányzatok. Az Oktatási Minisztérium korábban kiadott közleménye szerint az utóbbi időben 218 oktatási intézmény megszüntetéséről született döntés. Ebből 195 iskola azért zárt be, mert összevonták egy másik intézménnyel. Magyar Bálint miniszter szerint most már az ország településeinek egyharmadán, mintegy ezer közösségben nem működik helyi iskola. Pedig októberben Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette, hogy a kormány lehetőleg nem zár be több iskolát, és ezt a jövő évi költségvetésben is kifejezésre juttatják.
Magyar Bálint Mezőhékre eljuttatott leveléből kiderül: a kormány azért szorgalmazza a kistérségi együttműködést, mert rájuk a jövőben nagy szerep várhat oktatási feladatok ellátásában. A szaktárca szándékai szerint a kistérségi társulásokat arra ösztönzik, hogy az iskolafenntartásban minél nagyobb számban vegyenek részt.
Szakértők szerint a kistérségi társulások is úgy tudnak közös iskolát működtetni, hogy egyes településeken meg kell szüntetni az oktatást, így a szaktárca modellje nem szünteti meg a kistelepülések elnéptelenedéséhez vezető gondokat. Halász Vince mezőhéki polgármester szerint a kormány nem teremt igazi esélyt, s olyan döntéseket hoz, amely a kistelepülések működését kellően nem segíti elő. Az önkormányzatok támogatását növelni kellene, az emelkedő gáz- és rezsiárak miatt pedig a dologi kiadásokat kellene kompenzálniuk.