Egyre több jel mutat arra, hogy jelenlegi formájában már nem sokáig tartható fenn a lakossági gázár-kompenzációs rendszer. A bevezetéskor, vagyis két éve még úgy látszott, hogy ezen a módon megoldható a lakossági tehernövekedés visszafogása, mivel azonban a kormány azóta is folyamatosan emelte a gáz árát, a támogatási igény is óriási méretűvé vált. Az idén körülbelül nyolcvanmilliárd forintot kell kompenzációra fordítani. Ebből a Mol Rt. által befizetett bányajáradék körülbelül csak 50–55 milliárd forint fedez, a maradékot egyéb helyekről kell elvonni. Jövőre még rosszabb lesz a helyzet. Igaz ugyan, hogy az olajtársaság befizetései 70-75 milliárd forintra emelkednek, a január 18-i, nyolcszázalékos gázáremelés azonban már mintegy százmilliárd forintosra növeli a lakossági támogatási igényt. Ha a januári után további emelések jönnek, a rendelkezésre álló és a szükséges támogatási összeg közötti szakadék még tovább tágul.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a kompenzációs támogatások kifizetése idén már többször is gondot okozott a kormánynak. Legutóbb az év közepén halmozott föl az állam komolyabb tartozást a szolgáltatók felé, s bár ezt rendezték, információink szerint jelen pillanatban ismét elmaradást mutat az elszámolás – igaz, hogy csak egy kisebb mértékűt. Részben ezért kormányzati körökből már nyáron is érkeztek olyan információk, hogy a jelenlegi sávos, minden háztartás érintő kompenzációs rendszert szociálissá kellene alakítani, erre azonban a választásokig aligha kerül sor. Az év második felében azonban a halogatás miatt sokkszerű változásra is sor kerülhet, hiszen azoknak a fogyasztóknak, akik nem férnek majd bele a szociálisan támogatható csoportba, akár egyik hónapról a másikra másfélszeresére emelkedik a gázszámláján szereplő összeg – nyilván óriási feszültségeket szítva.
Kaderják Péter, az energiahivatal egykori elnöke a Polgári Szemle legutóbbi számában publikált tanulmányában azt állítja, a probléma megoldásához alapvetően meg kell változtatni azokat az adottságokat, amelyek a jelenlegi helyzetet jellemzik. A szakember szerint egy polgári kormánynak először is élénkítenie kell a gázpiaci versenyt – ma gyakorlatilag egyetlen, orosz forrásból érkezik hozzánk földgáz –, a fennmaradó hatósági áras körben kiszámítható, a szolgáltatás költségeit fedező hatósági gázárszabályozást kell kialakítani, és méltányos lakossági gázár-kompenzációs rendszert kell bevezetni.
Számlagond a szolgáltatóknál. Nemcsak a nagyfogyasztókat, de a gázszolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozza a januári gázáremelés. A problémát a dátum jelenti, a január 18-i tarifaváltozás ugyanis nem esik egybe a szokásos – például a nagykereskedőnek megküldött elszámolási időpontokkal. Információink szerint a szolgáltatók komoly informatikai többletmunka árán tudják csak zökkenőmentessé tenni az átállást, és abban reménykednek, hogy február–márciusban nem szaporodik meg a számlázással kapcsolatos fogyasztói panaszok száma. Az átállás idején természetesen nincs arra mód, hogy minden fogyasztó gázóráját leolvassák, így egy becsült havi átlagfogyasztás alapján számolják majd ki, mekkora mennyiséget számlázzanak a 17-ig érvényes árakon, és mennyit az új tarifa alapján.
Elégedett a GVH. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözli az EU-bizottság döntését, amely feltételekhez köti a Mol gázüzletágának az E.On Ruhrgas AG általi megvásárlását. A versenyhivatal sokat dolgozott azon, hogy a magyarországi földgázpiacon megteremtődjenek a verseny feltételei. (J. Gy.)
Csődbe ment Pékségek. A gázárak folyamatos emelkedése ellenére a kenyér ára az utóbbi másfél évben lényegében változatlan maradt. Most kilogrammonként legalább 10–15 forintos azonnali emelésre volna szükség ahhoz, hogy a pékségek költségei megtérüljenek – mondta el lapunknak a biatorbágyi Penta-Pack Kft. ügyvezető igazgatója. Szabó Sándor tapasztalatai szerint a mindennapi betevő fogyasztói átlagára ma 170 forint körül alakul, amiből 120–130 forint jut a sütödéknek. A veszteségek miatt elindult a csődhullám a hazai sütőiparban, csak a biatorbágyi vállalkozás ötven kilométeres körzetében öt vállalkozás ment ebben az évben tönkre. Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a kenyér előállításának költségei ma már 230–250 forintos kilónkénti árat indokolnának a boltokban. (N. T.)
