A több mint 150 magyarországi kórház közül körülbelül 90 lenne alkalmas arra, hogy donort jelentsen, ám az idén csak 67-ből érkezett jelzés olyan agyhalottról, akinek szervei alkalmasak lehetnek átültetésre, azaz mások életének megmentésére vagy életminőségének javítására. Ez lényegesen több, mint a korábbi években volt: 2004-ben például mindössze 54, 2001-ben pedig csak 43 helyről érkezett ilyen donorjelentés.
Az elmúlt négy év adatainak áttekintésekor kiderült: négy kórház kiemelten nagy számban jelentett lehetséges szervdonorokat – fogalmazott Borsi József, a magyarországi szervátültetéseket koordináló Hungarotransplant Kht. ügyvezető igazgatója. 2002 óta a miskolci megyei kórház 51 donorjával sikerült a legtöbb, szám szerint 121 ember életét megmenteni. A nyíregyházi és a budapesti Merényi-kórházból 79-79 szervet: szívet, májat, vesét, tüdőt vagy hasnyálmirigyet „ajándékoztak” másoknak, míg az Országos Baleseti Sebészeti Intézetből 70-et ültettek át.
– A szóban forgó négy intézménynek „Életajándékozó kórház” elismerést adományozunk – közölte Borsi József, aki hangsúlyozta: ez nem verseny és nem is lehet az, mert az eredmények objektív összevetése szinte lehetetlen az eltérő számú és állapotú betegek miatt. Elmondta azt is, hogy többféleképpen próbálják segíteni az intézményeket, hogy minél több donort jelentsenek. Kórház-látogatási programjaikon tájékoztatókat, képzéseket tartanak az intenzív osztályok munkatársainak. Az elismeréssel azonban nem jár pluszpénz.
Borsi József sajnálatosnak tartja, hogy egyes kórházak soha nem jelentenek donort, pedig megtehetnék, hiszen náluk is akad arra alkalmas agyhalott. Ezért az elismeréssel is szeretnék felhívni az intenzív osztályokon dolgozók figyelmét, hogy a szervátültetés sokak életét megmentheti. Noha a Hungarotransplant Kht. működésének 2002-es megkezdése óta 25 százalékkal emelkedett a donorok és több mint 30 százalékkal a szervátültetések száma, a világon mindenhol kevesebb a beültethető szerv, mint a várólistán lévő beteg – hangsúlyozta. Ezért fontos, hogy az intenzív osztályokról minden agyhalottat jelentsenek.
Szakemberek nemrég felmérést végeztek a soproni kórház intenzív osztályának főorvosa, Félegyházi Árpád irányításával, hogy kiderítsék, mi befolyásolja a kórházakat az agyhalottak jelentésében. Több mint száz intenzív osztály dolgozóinak véleményét dolgozták föl. A főorvos szerint – aki egyébként maga is veseátültetett – az egyik gátló tényező, ha az aneszteziológusok és az intenzív terapeuták közül egyesek elvből nem értenek egyet a szervátültetéssel. Ők általában arra hivatkoznak, hogy nem tartják összeegyeztethetőnek az agyhalál kimondását az emberi élet védelmének gondolatával. Az agyhalál ugyanis nem jelenti a szervezet működésének teljes leállását. Bár az agy halott, de a test (a szervek, a szövetek, a sejtek) gépekkel, gyógyszerekkel ideig-óráig működésben tartható. A folyamat azonban visszafordíthatatlan. Félegyházi Árpád arányukat azonban csak minimálisra, 3-5 százalék körülire becsüli a kérdőíves felmérésre érkezett válaszok alapján. A következő lehetséges akadály, ha az intenzív osztályon dolgozók nem ismerik fel időben, hogy valaki az agyhalál állapotába került, s emiatt nem sikerül fenntartani a keringését a szervek kivételéig. Előfordul az is, hogy nem tudják pontosan, ki lehet alkalmas donornak, s miként működik a jelentés folyamata. Félegyházi Árpád szerint sokszor csak arról van szó, hogy a dolgozók nem érzik magukénak ezt a feladatot.
Vannak esetek, amikor az eszközhiány gátolja a munkát. A kérdőíven szereplő válaszok szerint tíz kórházban kellett már lemondani donorokról, mert nem volt elegendő lélegeztetőgép és monitor ahhoz, hogy a szervek működését a kivételig fenntartsák. Előfordult továbbá, hogy az orvos- és ápolóhiány miatt nem volt szakember, aki gondozta volna a donort. Döbbenetesnek nevezte a főorvos a felmérés következő megállapítását: sokszor az akadályozza a donorjelentést, hogy az intenzív osztályoknak nincs közvetlen telefonvonaluk, így nem tudnak gyorsan kapcsolatba lépni a szervezést végző koordinátorokkal. A válaszok 31 ilyen esetet említettek, mert a pénzhiány miatt egyes kórházakban a dolgozók többségének megtiltották, hogy az intézményen kívülre telefonáljon.
A faxot sem használhatják korlátlanul, azt ugyanis általában valamelyik vezető szobájában helyezik el, amelyet ügyeleti időben zárva tartanak. Pedig a faxra éjjel-nappal szükség lenne, hiszen a jogszabály szerint írásban kell információt kérni az ÁNTSZ-től, hogy a lehetséges donor nem szerepel-e azok listáján, akik még életükben megtiltották, hogy szerveiket felhasználják.
Félegyházi Árpád felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre gyakrabban tiltakoznak a hozzátartozók, pedig az agyhalott alkalmas lehetne donornak. Az idén eddig 20 ilyen esetet jegyeztek fel, míg tavaly egész évben csak 11-et, 2002-ben pedig mindössze 7-et. A törvény szerint nem kell a hozzátartozók engedélyét kérni. Mindenki szervdonorrá válhat ugyanis, kivéve, ha életében nyilatkozatot tett az ÁNTSZ-nél ennek megakadályozására. Ha a tiltakozó rokonokat nem sikerül meggyőzni, akkor a kórház szinte mindig eláll a szervkivételtől.
origo.hu
Zseniálisak, így istenítette nyilvánosan Magyar Péter az EP-képviselőit, a hangfelvételen viszont példátlanul mocskolta őket
