Jogi lépéseket terveznek az egyházak

Anemzetközi emberi jogi fórumokat is megkeresik, és a világ közvéleményét is tájékoztatni kívánják a magyarországi történelmi egyházak vezetői intézményeik hátrányos finanszírozási megkülönböztetése miatt – derül ki a költségvetési törvény végszavazását értékelő nyilatkozataikból. Bölcskei Gusztáv református püspök úgy fogalmazott, bár ígéretet kaptak rá vezető szocialista politikusoktól, mégsem fékezték meg Magyar Bálint egyházellenes indulatait.

– Utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy a kormány eláll a diszkriminatív elvonásoktól, de nem marad más hátra, mint a közös jogi lépések megtétele, beleértve a nemzetközi emberi jogi fórumok megkeresését is – értékelte lapunknak Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.
A hátrányos intézkedések tényei között említette, hogy az egyházi közintézmények az államiakkal szemben nem részesülhetnek a többcélú kistérségi társulás forrásaiból. Ez számukra az oktatási szférában bejáró tanulónként 65–130 ezer forintos veszteséget jelent, a szociális intézmények terén pedig többek között azt, hogy a bentlakásos gondozottak 200, a házi segítségnyújtásban részesítettek 44 ezer forint támogatástól esnek el.
*
Veres András azt is nehezményezte, hogy rendkívül alacsonyra tervezte a kormány az egyházi kiegészítő támogatást, az idősek otthonaiban ráadásul még az alapnormatíva is drasztikusan, 129 ezer forinttal csökken. A katolikus püspök afölött sem kíván napirendre térni, hogy kivették a törvényből azt a passzust, ami az egyházi intézmények dolgozóinak is garantálta volna a közalkalmazotti státust. Azt, hogy jövőre – az ideivel ellentétben – részben az egyházi diákoknak is megadják a bejárói normatívát és a kistelepülési juttatást, szerinte arról árulkodik, hogy 2005-ben jogtalanul jártak el.
– Rosszabbul alakult a helyzet, mint tavaly ilyenkor, miután – a nagyobbik kormányzó párt vezető tisztségviselőitől kapott személyes ígéreteink ellenére – nem fékezték meg Magyar Bálint egyházellenes indulatait – állapította meg érdeklődésünkre Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Közölte, a háttérígéretek arról szóltak, hogy koherenciazavar címén megfelelő módosító indítványokkal orvosolják az iskolafenntartó egyházak sérelmeit. Ami azt a végül leszavazott kormánypárti módosító indítványt illeti, hogy 1 forinttal nőjön az egyházi kiegészítő támogatás 128 970 forintról 128 971 forintra, Bölcskei püspök így értékelte: – Ez, még ha nem fogadta is el a T. Ház, olyan durva, leplezetlen megalázása volt a keresztyén egyházaknak, amely újdonságnak mondható. Ami a megvalósult intézkedéseket illeti, a református egyházi vezető azt a tényt emelte ki, hogy az esélyegyenlőséget lélegzetvétel-gyakorisággal emlegető kormányzat az egyházi szociális intézetek esetében még a minimálnyugdíjasok normatív finanszírozásból is elvon 6 százalékot.
Hafenscher Károly evangélikus lelkész, egyháza szóvivője azt tudatta: ha az illetékes szervek eleget tettek volna törvényben előírt érdemi egyeztetési kötelezettségeiknek, a költségvetés egyháziintézmény-finanszírozási fejezete nem okozott volna karácsony előtt ekkora közbékétlenséget. – Több diszkrimináció fennmaradt a költségvetési törvényben, a kisebb előrelépések pedig azt mutatják, hogy a történelmi felekezetek deklarált kifogásai nem voltak alaptalanok – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.