Korábbi évek tapasztalatai szerint a legtöbb fogyasztói panasszal a karácsony utáni napokban szembesülnek a kereskedők. A legnagyobb probléma az, hogy a fogyasztók jogaival nemcsak a vásárlók, hanem gyakran az eladók sincsenek tisztában. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tapasztalatai szerint a kereskedők mintegy hatvan százaléka nem ismeri a vásárlók jogait. Pedig karácsony után gyakori, hogy egy ajándékról kiderül: valamilyen oknál fogva nem megfelelő. Ha a méretével van baj, nem tetszik, esetleg több van belőle, akkor csak a kereskedőn múlik, hogy kicseréli-e, jogszabály erre nem kötelezi az eladót.
Amennyiben viszont a panasz minőségi hibával kapcsolatos, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben rögzíteni kell a panaszos kívánságát, a hiba leírását, a kereskedő ajánlatát, s ha ez nem egyezik a fogyasztó igényével, akkor az eltérés okát is. A kereskedőnek minden esetben három napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy mit kezd a kifogásolt termékkel: javít, cserél vagy esetleg visszautasítja a panaszt. A kereskedők által gyakran hangoztatott feltételes garancia nem létezik. Létezik egyéves, kétéves és hároméves szavatosság. Fontos, hogy az egyéves szavatosság a használt termékre is vonatkozik. Különbséget kell tenni a jótállás és a szavatosság között: a jótállás egy évig tart, jótállási jeggyel érvényesíthető, s a termék rendeltetésszerű használatát illetően minden esetben a forgalmazót terheli a bizonyítási kötelezettség. Szavatosság esetében – akár a jótállásban – fél évig van bizonyítási kötelezettsége a kereskedőnek. Ezt követően már a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania. A panaszt elsődlegesen a vásárlás helyén kell megtenni a vásárlást igazoló számlával vagy nyugtával, jótállási reklamáció esetében pedig a jótállási jeggyel. Ezek nélkül a kereskedő nem köteles fogadni a reklamációt, hiszen a vásárlás ténye nem igazolható.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
