Tanuljunk meg újra segíteni és emberi szót szólni mindenkihez a környezetünkben, idősekhez, magányosokhoz, betegekhez, még azokhoz is, akikkel egy ideje már nem beszélünk. Mert karácsony titka: vagyis az, hogy Isten ennyire szeret és becsül minket, emberségünk legmélyét szólítja meg, ahol akaratlanul is egyek vagyunk minden emberi lénnyel – fejtette ki Erdő Péter a budapesti Szent István-bazilikában a szentesti éjféli, ünnepi szentmise homíliájában. A bíboros, esztergom–budapesti érsek arra is kitért, hogy január elsején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdet a nemzet lelki megújulásáért. Indokolásként többek között elmondta: „Nagy szükségünk van arra, hogy az önzés, a jövőtlenség, a mély megoszlások, a bizalmatlanság, az élet elfogadásától való félelem helyett megújuljunk hitben és szeretetben. S hogy átérezzük: egyként és közösségként is fontosak vagyunk Isten tervében.”
Az elesettekkel való közösségvállalás jeleként tegnap délután azoknak a hallássérült híveknek misézett Erdő Péter a piarista imaházban, akik – mintegy 250-en – az ország minden pontjáról érkeztek a bíborossal való találkozóra. Vasárnap pedig előzetes letartóztatásban lévőknek a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben tartott misét a bíboros. Szentbeszédében a bíboros azt hangsúlyozta, hogy a bűnt nem lehet természetes magatartásnak tekinteni, de azt sem lehet mondani, hogy nincs megbocsátás. Van újjászületés, el kell fogadni Isten megbocsátó szeretetét.
Áldott, titokzatos és zavarba ejtő gyermekként láttatta a Betlehemben hajdan megszületett Jézust Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap délelőtt. Az ünnepi istentiszteleten, melyre a debreceni Nagytemplomban került sor, a tiszántúli püspök azt prédikálta a Megváltóról: „Békességet akar hozni közénk, ezért nem hagy békén… Megzavarja köreinket; hiszen miközben mi megoldhatatlannak tűnő problémáinkon tűnődünk, Ő béklyókat, bilincseket akar megoldani…” A református egyházi vezető a Jeruzsálembe érkező napkeleti bölcsek Messiás felőli érdeklődése kapcsán párhuzamot vont az akkori zsidó provincia és a mai Magyarország kormányhivatalai között. „Épp most kellett ezeknek is jönniük, amikor nyakig vagyunk a népszámlálásban… Szorosak a határidők, Rómában nem szeretik a késve küldött adatokat… Ezer fontosabb dolgunk lenne, tervezni kellene a jövő évet, a kilátások nem rózsásak, nehezen csordogál az adó, le kell adni a részesedést a nagy központba, meg kell fogni minden garast. Ezeknek az alattvalóknak meg sosem elég semmi, mindig valamiféle jogaikat emlegetik idehaza is, meg a diaszpórában is. Valamelyik nap még tüntetni is merészeltek valami vallási fanatikusok…”
A karácsonyi történet áthallásainak – egyházi iskolák, határon túli magyarok – érzékeltetése után a püspök leszögezte: ha vállaljuk Jézust, „szeretni tudunk ott, ahol gyűlölködés van, megértést tudunk mutatni ott, ahol egymástól lopott szavakkal elbeszélnek egymás mellett, képesek vagyunk megbocsátani ott, ahol kérlelhetetlen magabiztosságú megítélés uralkodik”.
Két nagy súlyú állítás képezte D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi prédikációját, a budai várbeli Bécsi kapu téri templomban. Az első: „Krízisben van az ember, az egyház, de hazánk és egész Európa is, sőt válságban az egész teremtettség.” A második: „Nincs más igazság, nincs más etikai mérce, mint Jézus szava.” D. Szebik Imre e két kijelentés között többek között úgy vélekedett: „A globalizáció utólér bennünket, ha mi magunk nem érkezünk el odáig, hogy nemzeti értékeinket sajátunknak valljuk, és azokra vigyázzunk.” Kitért az evangélikus püspök az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésére is. Elmondta, ahogyan a szülőnek igazságosan kell elosztani ajándékait gyermekei között, úgy az oktatási miniszternek is azonos merítéssel kell adni a különböző fenntartású iskoláknak.
Közjogi méltóságok üdvözletei a hanukázóknak. Bozóki András kulturális miniszter gyújtotta meg a hanuka első gyertyáját vasárnap a budapesti Nyugati téren. A zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a nyolc napig tartó hanuka kezdetén a szervezők felolvasták a köztársasági elnök és a kormányfő levelét is. „A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett. (…) A hanuka az élő hitnek az ünnepe, amely öszszeköti a zsidó és a keresztény vallást, a zsidó és keresztény hívőket” – fogalmazott Sólyom László. „A magyarországi zsidóság nemzetalkotó kisebbség, tagjai a magyar nemzet egyenrangú tagjai. Nem engedjük, hogy zsidó honfitársainkat bárki választani kényszerítse a magyar és a zsidó identitása között. A sokszínűség ugyanis nem egyszerűen megfér egy közösségen belül, hanem erősebbé és gazdagabbá is teszi azt” – írta az ünneplőknek Gyurcsány Ferenc. Európa „legnagyobb zsidó utcabáljának” tervezett program főszervezői a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség most nyolcadik alkalommal rendezik meg a budapesti Nyugati téren a hanuka bállal tarkított népünnepélyét. A szervezők tervei szerint a gyertyagyújtást megtiszteli Kiss Péter kancelláriaminiszter és Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter is. (MTI)
