Ki felel a szikszói kórház adósságáért?

Mint arról beszámoltunk, egyelőre nem korlátozzák a kétszázmillió forintot meghaladó adóssággal küzdő szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház működését. A fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés erről szóló döntését azonban meglehetősen sajátos felfogásban kommentálják a szocialisták. Riogatással vádolják az ellenzéket, noha az anyagi gondok 2003-ban kezdődtek, s ezekért a jelenlegi kormány intézkedései okolhatók.

Tolcsvai L. László
2005. 12. 26. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház orvosai, szakápolói, valamint teljes kollektívája aggodalmát fejezte ki a napokban, hogy az intézmény működése hosszú távon fenntartható-e. A kórházi dolgozók úgy gondolják, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat csak átmeneti megoldásnak látszó döntést hozott december 15-én, amikor kötelezettséget vállalt a folyamatos és szakmai korlátok nélküli betegellátás biztosítására. Mint azt többen elmondták, a napokban megtartott összevont dolgozói értekezleten azt hangsúlyozta az intézmény hatalmas adóssága miatt kinevezett megyei önkormányzati biztos, hogy bár az egészségügyi centrum feladatait nem csökkentik, ennek ellenére további huszonöt dolgozót kénytelenek elbocsátani. A munkájukat féltő szikszói alkalmazottak emlékeztettek, rövid idő alatt hetven embernek mondtak fel, ugyanakkor úgy látszik, mintha az orvosi hivatás lejáratása lenne a cél Szikszón. Mert – állítják – az előző ciklusban egyrészt komoly épület-, eszköz- és strukturális fejlesztést hajtottak végre, másrészt pedig jövőképet adott a Fidesz-kormány. Akkor úgy tűnt, a térség nyolcvankét településének lakossága európai színvonalú betegellátásban részesülhet. A nagyarányú fejlesztést követően, 2003 tavaszától sajnos a szándékos ellehetetlenítés jelei mutatkoztak. Kijelentették, a szocialisták mintha nyűgnek tekintenék a kis kórházak ügyét, a Horn-érában például a szikszói mellett több intézmény bezárására tettek kísérletet Borsod-Abaúj-Zemplénben. Az abaúji betegcentrum orvosai és szakápolói úgy vélik, a gazdasági szempontok fontosabbak lettek, mint hatvanötezer ember gyógyítása. Megkérdezték, miért csak ebben a ciklusban halmoz fel óriási adósságot az intézmény, illetve miért nem kapja meg a szikszói kórház azt a normatív támogatást, ami egyébként járna.
Szabó György, a szikszói betegcentrumot fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egészségüggyel foglalkozó alelnöke a közgyűlés múlt heti ülésén személyesen ismerte el, hogy rossz a kórházak finanszírozási rendszere, s a 2003-ban bevezetett teljesítménykorlát hibái miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) terheli a felelősség. Kijelentette: ha nem sikerül megegyezni az 1,2 milliárd forintnyi éves kiadással működő szikszói kórház pénzügyi gondjainak enyhítése ügyében, akkor támogatja, hogy az egészségbiztosítási pénztár ellen peres eljárás induljon. A Horn-kormány egészségügyi minisztere nem cáfolta: a kötelező 98 százalék helyett 85 százalékos a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház finanszírozása, ráadásul az is kiderült: ez a 85 százalék két évvel ezelőtt mindössze 78 százalék volt.
Szabó Csaba, a megyei közgyűlés ügyrendi és jogi bizottságának fideszes elnöke közölte, Abaúj legnagyobb egészségügyi intézményének élére önkormányzati biztost neveztek ki szeptemberben, s a gazdasági vizsgálat után Somogyi Ferenc jelentést készített. Javaslata értelmében négy alternatíva közül választhatott a közgyűlés, amelyek közül első lehetőségként a bezárást, utolsóként pedig a működés jelenlegi formájának megtartását jelölte meg. A döntéshozók az utolsó variációt választották, ugyanakkor Szabó Csaba megerősítette: a hetven után újabb huszonöt dolgozó elbocsátását helyezték kilátásba. Döntéshozataluk után az MSZP szóvivője meglehetősen furcsa kijelentést tett, Nyakó István ugyanis úgy fogalmazott: sajnálatos, hogy egyes politikai erők hangulatkeltésre használják fel a kórház nehéz helyzetét, s politikai haszonszerzés céljából az intézmény bezárásával rémisztgetik az abaújiakat.
Az előző ciklusban másfél milliárd forintért felújított intézmény anyagi gondjai 2003-ban kezdődtek, most pedig úgy állítják be a szocialisták, mintha önzetlenül mentenék meg azt az immár színvonalas betegcentrumot, amit ők hoztak lehetetlen helyzetbe a kormányváltás után. Ez tipikus MSZP-s módszer – állítja Szabó Csaba –, mert először válságot okoznak, aztán látványosan próbálják kezelni. Az abaúji hatvanötezer ember félelme jogos, hiszen ismeretes, miszerint a Horn-kormány idejében kísérletet tettek a szikszói kórház bezárására, és történetesen az a Szabó György vezette az egészségügyi tárcát, aki most az OEP-t okolja a történtekért – mondja a bizottsági elnök. Nyakó kijelentéseit ekképp kommentálta: miután a szocialista párt szóvivője a szikszói térség MSZP-s országgyűlési képviselőjelöltje, nyilván kínos volna, ha a választópolgárok számon kérnék rajta az 1995-ös bezárási dömping idején élő lánccal védett kórház ügyét. Szabó Csaba úgy gondolja, amennyiben Nyakó szóvivő kampánykiadásainak egy részét az abaúji intézmény megmentésére fordítaná, előbbre tartana a kórház ügye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.