Napsugár utcai árnyak

Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom… Azt gondolná az ember, hogy a népdalok ismeretlen szerzői hajlamosak voltak a túlzásra a nagy szerelemtől. Pedig el lehet hordani egy fél hegyet a valóságban is – igaz, nem zsebkendőbe kötve, hanem megfelelő célszerszámokkal és járművekkel. S addig nincs is semmi baj, míg ez a közösségi szabályok, a törvények figyelembevételével történik. Az viszont már aggodalomra ad okot, ha valaki a saját belátása szerint mozgatja a földet, ássa az alapot, épít az engedélyezettnél sokkal nagyobb házat egy különösen elegáns hegyvidéki területen.
Engedély nélkül
Tudjuk, az ilyesminek kiterjedt „kultúrája” van Magyarországon, főként Budapesten. A legnagyobb önkényes földgyalulók, természetvédelmi területbe rondítók, engedély nélküli építkezők számára nem igazán egyenrangú partner a hatóság, az önkormányzat sem. Az engedély nélkül emelt vagy túlépített paloták sorsa ugyanis tipikusan nem a kényszerbontás, hanem a fennmaradás. Ehhez a vagány építtetők fennmaradási engedélyt kérnek, s az ezzel együtt járó büntetés arányaiban nevetséges ár cserébe a törvénytelen építkezésért. Korrupciókutatók olykor sejtelmes célzásokat tesznek arra, hogy a hivatali kenőpénzek legnagyobb hányadban ilyen engedélyeztetések során cserélnek gazdát, ám ez csupán szakértői sejtés: a dolog természetéből fakadóan konkrét esetben ritkán bizonyítható. Ráadásul a sajtómunkások is rendre kellemetlenségeknek vannak kitéve, ha építésügyben túlontúl kíváncsiskodnak.
A II. kerület, Napsugár utca 7. szám alatti szabálytalan építkezés bizonyára csak egy a sok közül, amely jelenleg a fővárosban folyik. Ami mégis megragadta lapunk figyelmét, az az aláírásgyűjtés ténye volt, amellyel az utca lakói az aránytalan túlépítkezés ellen tiltakoztak. Általában a szemhunyás, a lapulás jellemzi a szomszédság viszonyulását az ilyesfajta esetekben – „jobb a békesség, amúgy is az önkormányzat ügye”, hallani az indokokat. Itt másként történt. A tucatnyi aláíró – köztük neves üzletemberek, művészek és sportolók – nem nyugodott bele, hogy egy új tulajdonos áthágja a hatályos szabályozást, s telkének sokkal nagyobb százalékát építteti be, mint amire jogosult – hátrányára változtatva meg ezzel a környék arculatát. A tiltakozói lajstromot – még szeptember elején – elküldték a kerületi önkormányzat építési és műszaki osztályának. Történt ez abban a kerületben, ahol a szocialista polgármester – egyes értékelések szerint politikai demonstrációként – személyes jelenlétével próbálta megakadályozni egy áruházlánc engedélyen felüli terjeszkedését. Jogos a felvetés: az egyszerű polgárok vajon jogot formálhatnak-e egy szabálytalan magánépítkezéssel szemben ugyanerre a vezetői gesztusra?
A beadvány rögzítette, hogy az építkezés kora nyáron kezdődött, s magánközlés szerint ezer köbmétert is meghaladó földet és követ szállítottak el a helyszínről. Az utca lakói sérelmezték, hogy a túlterhelt járművek miatt az útburkolat tönkrement, a közművek megsérültek. A környező házak tulajdonosai több bejelentést is tettek, többek között a II. kerületi közterület-fenntartónál, jelezve a vélhetőleg szabálytalan építkezést. Ekkor az utat részlegesen rendbe hozták, a vízművek pedig kiküszöbölte a keletkezett hibát. Ám az építkezés változatlan tempóban folytatódott, s az utcabeliek beadványukban immár a gázvezeték sokkal veszélyesebb sérülésének lehetősége miatti aggodalmuknak is hangot adtak. Mivel az útburkolat több helyen benyomódott, kezdeményezték az utcában súlykorlátozó közlekedési tábla kihelyezését is. Hangsúlyozták, hogy a földkiemelés mértéke, a keletkezett munkagödör mérete, a gödörnek a telekhatároktól való távolsága mind azt valószínűsítik, hogy az építkezés meghaladja a törvényes mértéket, eltér a jogszabálytól, így vélhetőleg a kiadott építési engedélytől is. Felhívták a hivatal figyelmét, hogy – mivel szeptember elején az építkezésen még csak a szigetelőfalak építése folyt – az építkezés abban a fázisban jelentős károkozás nélkül leállítható.
Tiltó határozat, de minek
A szeptember 15-én beérkezett beadványra október 25-i keltezéssel érkezett válasz. Ebben Szalai Tibor jegyző megbízásából Nagy Péter irodavezető arról tájékoztatta az aláírók érdekeit képviselő ügyvédi irodát, hogy ügyintézőjük egy szeptember 1-jén tartott helyszíni szemle során tapasztalta az engedélytől eltérő építkezést, ezért azt a polgármesteri hivatal egy szeptember 5-i határozattal leállította. Tájékoztatta a bejelentőket arról is, hogy az építtető fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet nyújtott be a hivatalhoz, amelynek elbírálása folyamatban van. (A KRESZ-tábla iránti kérelmet hatáskör hiányában elhárította.)
November 4-én az aláíró utcabeliek nevében eljáró ügyvédi iroda újfent arról értesítette az építési és műszaki irodát, hogy a tiltó határozat ellenére a lakóközösség által kifogásolt szabálytalan építkezés továbbra is nagy erőkkel folyik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az építtető a munkaterületet úgy igyekszik eltakarni, hogy az építkezés az utcáról ne legyen látható, s vélhetőleg a fennmaradási és továbbépítési engedély kiadásától várja az ügy megoldását. Az utca lakói kilátásba helyezték azt is, hogy „a kerületben megsokasodott szabálytalan építkezésekre is figyelemmel” a nyilvánossághoz fordulnak.
Illetékes „elvtársak” hallgatása
Ez meg is történt: a Helyi Théma című kerületi újság november 16-i számában egy friss fotóval illusztrálta, hogy az építkezésen serényen dolgoznak a munkások. Mivel a másfél hónappal korábban született tiltó határozat semmibevétele az építési hatóság tekintélyét már alapjaiban kérdőjelezi meg, úgy gondoltuk, szerkesztőségünk is felteszi a kérdést az illetékes irodának: az immár a nyilvánosság számára fotóval illusztrált ügyben szándékoznak-e kényszerbontást elrendelni? A több nap alatt elért ügyintéző hölgy azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyben az irodavezető az illetékes; a szintén több nap múlva elért irodavezető pedig arról tájékoztatott, hogy csak a kerületi jegyző engedélyével adhat nyilatkozatot. A jegyző úr titkársága viszont azt adta a tudtunkra, hogy a jegyző folyamatban lévő ügyben egyáltalán nem oldhatja fel az irodavezetőt a nyilatkozattételi tilalom alól. Márpedig ez folyamatban lévő ügy. A kör bezárult: a törvény betű szerint betartatott, de a tájékoztatás és az állampolgári tájékozódás alkotmányos szabadságjoga újabb csattanós pofont kapott.
Ha a jegyző mégis nyilatkozhatna, vélhetőleg – a törvényesség képviselőjeként – nem mondhatna egyebet: a hatóságnak nem lehet más választása, mint az eredeti állapot visszaállítása, azaz a kényszerbontás elrendelése. Amennyiben ugyanis – az időközben előrehaladott építkezésre való hivatkozással – a kerület mégis a fennmaradási engedély kiadása mellett döntene e jól dokumentált törvénytiprást szentesítve, bajos volna elhessegetni a gyanút: vajon nem ilyen esetekre célozgatnak-e sejtelmesen a korrupciókutatók?
Epilógus. A Magyar Nemzet e cikk illusztrálására fotós munkatársát ugyancsak a helyszínre küldte, aki az utcáról, tehát közterületről készített közérdekű felvételeket az engedély nélküli építkezésről. Fotósunkat az építkezésről kirontó, hivatalosan nem létező munkások feltartóztatták, sőt szabálysértést feltételezve rendőrt hívtak. A Napsugár utcai árnyak a jelek szerint tisztelik a törvényt. Kérdés, a törvényesség képviselői nem tisztelik-e túlzott módon a Napsugár utcai árnyakat.