Ez idáig 320-330 ezret teljesített a kormány a 2002-es választásokon megígért 400 ezer új munkahelyből – jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter tegnap a közszolgálati televízió reggeli műsorában. Emellett kénytelen volt azt is elismerni, hogy az elmúlt három és fél évben mintegy 270 ezer munkahely szűnt meg. Csizmár elmondása szerint a 2002. első negyedévihez képest jelenleg 88 ezerrel több embernek van munkája. A munkaügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány vállalásának megfelelően „a változások egyenlegeként körülbelül százezres foglalkoztatásbővülésnek kell megjelennie” a négy év alatt. Ezt meg fogjuk közelíteni – jelentette ki. Csizmár amúgy tagadta, hogy bárki is ígért volna 400 ezer új munkahelyet. Mint mondta, azért kellett 400 ezer új munkahelyről beszélni, hogy legalább 100 ezer fővel több ember dolgozhasson a kormányzati ciklus végére. Megjegyezte: a piacgazdaság úgy működik, hogy egyszerre jönnek létre és szűnnek meg munkahelyek. Utóbbi mondatával kapcsolatban Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes alelnöke hangsúlyozta, hogy a szocialisták a választások idején senkinek sem hívták fel a figyelmét, hogy mintegy 300 ezer munkahely megszűnésével számolnak. Mint mondta, adócsökkentésről annál többet beszéltek, ám az nem valósult meg, hiszen eddig 33 adóemelés történt, és hat új adónemet vezettek be. A mintegy 80 ezerrel több munkahely java része a közmunkaprogramnak tulajdonítható, amelynek finanszírozását úgy számolták ki, hogy a jövő évi választásokig kitartson. A 25-27 ezer munkanélküli foglalkoztatását ideiglenesen, jövő év áprilisáig lehetővé tevő program mintegy hétmilliárd forintot emészt fel. Ezzel a választásokig kimerítik az éves keretet, s utána a dolgozók kénytelenek segélyért folyamodni azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek jövőre csökkentett szociális normatív kerettel számolhatnak.
Bernáth Ildikó szerint az egyik legfőbb gond, hogy a kormány semmibe veszi a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, bár az ő versenyképességük lenne az, ami lehetővé tenné a munkahelyek megőrzését és újak teremtését. A hazai vállalatoknak rosszul megy, mert folyamatosan nőnek az adóterhek, a munkabérekre rakódó járulékok pedig nem csökkennek, ami ahhoz vezetett, hogy a 400 ezer ígért új munkahellyel szemben három év alatt mintegy százezer fővel nőtt a munkanélküliség, amely mára meghaladja a négyszázezres számot – világított rá a képviselő. Mindemellett – tette hozzá – felháborító Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon javaslata, hogy a fiatalok hagyják el hazájukat, mert csak tehertételt jelentenek. A pályakezdő fiatalok munkanélkülisége nagyon riasztó, mivel számuk elérte az ötvenezret, s ezen a kormány által bevezetett Start-kártya sem hozott látható változást. Eddig közel tízezer Start-kártyát váltottak ki, amellyel mintegy hétezren álltak munkába, elsősorban a 250 főnél több dolgozót alkalmazó cégeknél. Tehát olyan társaságoknál, amelyek egyébként is alkalmaztak volna pályakezdőket, ám így még bizonyos járulékkedvezményhez is jutottak. A kis cégek közben a fennmaradásért küzdenek, ami abból is látszik, hogy annyi vállalati csődöt, mint amennyi idén volt, már évek óta nem tapasztalt az ország – hívta fel a figyelmet Bernáth Ildikó. Szerinte nem egyes élethelyzethez vagy korcsoporthoz kellene kötni az egyes kedvezmények igénybevételét, hanem általános és radikális adócsökkentésre van szükség.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
