Csaknem 110 ezerrel csökkent a szegények száma Magyarországon az idei év végére a 2002-es, 2003-as szinthez viszonyítva – közölte a Tárki elemzésre hivatkozva Újhelyi István (MSZP). Kifejtette: jövőre a családok és a gyermekek támogatására 485 milliárd forintot fordít a költségvetés, az összeg 2002-ben 352 milliárd forint volt. – Miközben a Fidesz a kormány ellen harcol, ezenközben a szocialisták a szegénység ellen küzdenek, miközben a Fidesz a tényekkel vitatkozik. Mi az elmondott tények ismeretében dolgozunk ki további programokat a magyarországi szegénység enyhítése és felszámolása érdekében – vonta le következtetését a politikus. Újhelyi a felmérésre hivatkozva elmondta, 2003 és 2005 között csökkentek a munkajövedelmek egyenlőtlenségei.
– Tudomásom szerint kutatásainkról csak mi tarthatunk sajtótájékoztatót, ezt márciusban, amikor elkészül összefoglaló jelentésünk, meg is fogjuk tenni – reagált Újhelyi nyilatkozatára Kolosi Tamás. A Tárki elnöke érdeklődésünkre közölte, 1992 óta végeznek háztartási monitorvizsgálatot részben állami, részben szponzori finanszírozással. Kolosi elmondta, nincs felhatalmazása a kutatás költségvetési támogatásáról nyilatkozni.
Harrach Péter (Fidesz) szerint a szocialisták szelektálnak a Tárki „előzetes jelentéséből”, hiszen abból az is kiderül, hogy 2000-ben volt a legalacsonyabb szinten a szegénységi mutató, amely ezután 2003-ban mélypontra süllyedt, amihez képest mostanra valóban történt némi javulás. – Kampányszöveg, a valóság elferdítése, hogy ilyen jól még nem éltek a magyarok – jegyezte meg a képviselő, aki a jövő évi költségvetés megszorításai miatt (ezek a családpolitikai támogatás átalakítása, a 13. havi családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményének megszüntetése) megvalósíthatatlan tervnek tartja a Ferge Zsuzsa szociológus irányításával készülő szegénység elleni programot. Megjegyezte, a Tárki a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készítette el elemzését. A Tárki a 2005. szeptember és 2006. március közötti időszakra 22 millió forintot kap a kancelláriától.
A lapunk által megkérdezett szakember a KSH legfrissebb, 2005-ös „háztartási-statisztikai” felmérésére hivatkozva – ez tízezer család vizsgálata alapján készült – kifejtette, hogy a két szélső jövedelmi tizedbe tartozók egy főre jutó jövedelme közötti arány 7,5-szeres, amely lényegében azonos a 9 évvel ezelőtt hasonló felvételi eljárás segítségével mérttel. Informátorunk megjegyezte: a KSH hivatalos jövedelmi statisztikája szerint 1994 és 2003 között általában nőtt a nettó jövedelmek közötti különbség, ez alól kivételt csak 2001 és 2002 jelentett, amikor átmeneti csökkenés volt, de 2003-ra visszaállt a növekvő trend. Kolosi ezzel kapcsolatban közölte: a KSH 1995-ben és 2005-ben vizsgálta a jövedelemkülönbségeket (ezek megegyeznek a Tárki eredményeivel), a két időpont között nem.
A GKI Gazdaságkutató Rt. egyik felmérése szintén a lakosság anyagi helyzetéhez kapcsolódik, ebben azt firtatták, hogy milyen formában kívánják befektetni a pénzüket a magyar családok. A kérdezettek több mint fele azt válaszolta: az idén nem lesz mit befektetnie. A háztartások úgynevezett finanszírozó képessége utoljára 2002-ben javult, akkor is csupán 4,7 százalékkal. Tavaly a családok negyven százalékának határozottan romlott az anyagi helyzete, s e rétegen belül tizenkét százalék (minden huszadik magyar család) állítja, hogy kifejezetten elszegényedett. Tavaly több mint húszezer polgár volt kénytelen feladni autótulajdonosi státusát, mert a kölcsönző bank vagy a lízingcég nem fizetés miatt visszavette a gépkocsit.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
