Robotrepülők: hazai terv kérdőjelekkel

Pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépekkel felszerelt különleges alakulatok létrehozását tervezi a honvédség, hogy új hozzájárulással váltsuk fel a visszavont NATO-vállalásainkat. Szakértők szerint milliárdos nagyságrendű finanszírozás nélkül ma illúzió ilyen eszközök szolgálatba állításáról beszélni.

2005. 12. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány hónappal ezelőtt döntés született arról, hogy a Magyar Honvédségnél egy új képességet, úgynevezett Force Protection- (FP-) egységeket (a katonai erők megóvására, védelmére alkalmazható alakulatokat) alakítanak ki. A katonák kiképzését a jövő év elején kezdik meg, és az alapképességet 2006 harmadik negyedévére kívánják elérni. Sajtóértesülések szerint az új képesség kialakítására elsősorban azért van szükség, mert a Honvédelmi Minisztérium (HM) ismét átalakítja az ország NATO-vállalásait, és a korábban felajánlott eszközeinket más hozzájárulásokkal váltjuk fel.
*
Katonai körökben viszont úgy tartják, hogy az FP század egyelőre anynyira gyerekcipőben jár, hogy ebben a választási ciklusban már aligha lehet belőle valami, számos eleme pedig egyszerűen blöffnek tűnik. A tervek szerint felszerelnék ezeket az alakulatokat például saját fejlesztésű felderítő robotrepülőgépekkel is, ezekből viszont jelenleg csak egy prototípus létezik, amelyet a védelmi tárca technológiai hivatala fejlesztett ki. Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint a magyar eszközökre 3-4 millió forintot szánnának, de ekkora ráfordítással csak olyan szerény képességekkel rendelkeznének, hogy kérdésessé válhat az alkalmazásuk. Képesek lennének például felderíteni bizonyos célokat, de ezek pontos koordinátáit már nem tudnák megadni, mert nem rendelkeznének lézertávmérőkkel, amelyek alkalmasak a konkrét helymeghatározásra.
Kiss Dezső, a HM kommunikációs alezredese megkeresésünkre állította, hogy a beszerzés előtt álló pilóta nélküli gépek (UAV) fedélzetén olyan korszerű eszközök lesznek, amelyek képesek a célok felderítésére, azokról elektronikus csatornákon adatok továbbítására. Repülőszakemberek szerint azonban nem mindegy, hogy ezek milyen eszközök lesznek. Magyarország ugyanis ezen a területen több évtizedes elmaradásban van, mert a vonatkozó ígéretes hazai fejlesztési programok „alamizsnából” élnek. Az UAV-rendszerek költségeinek fedezésére többletforrásokra lenne szükség, hiszen ezek többségét nem maga a repülőgép szerkezete teszi ki, hanem a fedélzeti műszerkészlet, a földi irányító, információfogadó- és feldolgozóállomások, ráadásul külföldi beszerzés és hazai integráció válik szükségessé. A jó időben, nappal használható videokamera mellé például nélkülözhetetlen éjjel alkalmazható infrakamera beszerelése is. A magyar fejlesztésű gép felszerelésének gátat szab 145 kilogrammos tömege, és ez egy-három órás repülési idejével együtt elejét veheti az általános felderítési feladatokra történő felhasználásának. A nemzetközi tapasztalatok alapján százmilliós, milliárdos nagyságrendű finanszírozás nélkül ma illúzió ilyen eszközök szolgálatba állításáról beszélni – vélik a szakemberek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.