Szövetkezeti vagyon a kiválasztottaknak

Több szempontból is alkotmányellenesnek tűnik a múlt héten elfogadott szövetkezeti törvény. Többek között az is alaptörvényünkbe ütközik, hogy a jogszabály egy kiválasztott körnek biztosít vagyonelemeket és indokolatlan előnyöket – állapította meg lapunk érdeklődésére a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége szakértője. Becz Miklóst annak kapcsán kérdeztük, hogy az érdekvédelmi szervezet felkérte a köztársasági elnököt: mielőtt aláírja az új törvényt, véleményeztesse azt az Alkotmánybírósággal.
A jogbiztonságot, a vállalkozás és a gazdasági verseny szabadságát sérti az a tény, hogy a most elfogadott módosításokkal együtt ma három hatályos törvény rendelkezik egyszerre Magyarországon a szövetkezetekről. Ráadásul ezt a szférát immár a sokadik átalakulásra kényszerítik, ami megbízhatatlanná teszi az érintett cégeket az üzleti életben a hitelezők előtt.
A szövetkezetek nemzetközi nyilatkozatban lefektetett önállóságát – a szövetkezeti autonómia alkotmányos jogát – sérti az a módosításokban szereplő új lehetőség, hogy ezeknek az egy tag – egy szavazat elvére épülő sajátos vállalkozási formáknak külföldi és hazai külső befektetők is tagjai lehetnek. Ráadásul úgy, hogy a nyereségből a kis tagokhoz képest jóval nagyobb mértékben részesedhetnek, hiszen a haszon felosztását a jövőben az úgynevezett gazdasági együttműködéshez mérten állapítanák meg. A befektetők teljesen háttérbe szorítják majd azokat, akik nem „pénzt hoztak” a közösbe, ami leginkább a gazdasági társaságok működéséhez hasonlít, s teljesen ellentmond a szövetkezeti elveknek – állapította meg Becz Miklós. A szakember szerint az új jogszabállyal megszületett Magyarországon a tőkés szövetkezet.
Az sem egyeztethető össze alkotmányunkkal, hogy a polgári kormány által felvásárolt, csaknem 62 milliárd forint értéket képviselő üzletrészvagyont ingyenesen, adó- és járulékfizetési kötelezettségtől mentesen adja vissza – a jelek szerint még a választások előtt – a kormány az érintett szövetkezeteknek. Ezzel a módosított szövetkezeti törvényben rögzített lépéssel önkényesen emel ki és támogat egy gazdasági kört a kabinet, amit alaptörvényünk nem tesz lehetővé. Az intézkedéssel hátrányba kerülnek azok a szövetkezetek is, amelyeket nem érintett az üzletrészek felvásárlása, nem beszélve a mezőgazdaságban működő gazdasági társaságokról és egyéni gazdákról. Becz Miklós szerint szintén egyértelmű, hogy a szövetkezeti törvény módosításai uniós ajánlásokba ütköznek, ezért – amennyiben az új szabályozás egyeztetése Brüsszellel nem történt meg – annak következményei is lehetnek.