Prága fokozza erőfeszítéseit az egyes kelet-európai országokból Csehországba irányuló bevándorlás szabályozására, s az illegális migráció visszaszorítására. Az utóbbi években ugyanis a kelet-európai legális és illegális bevándorlók egyre gyakrabban választják célul a viszonylag fejlett közép-európai országot, jóllehet közismert, hogy korlátozott számú külföldinek ad munkavállalási és letelepedési engedélyt. Az elmúlt 15 évben 77 500 személy kért menedéket Csehországban, ám ezeknek csupán 3 százaléka kapott munkavállalási engedélyt.
A menekültstátust kérvényezők aránya azonban csökkenő irányt mutat. Míg 2001-ben mintegy 18 ezren folyamodtak menedékjogért a cseh hatóságokhoz, addig tavaly számuk 5500-ra sorvadt. Az idegenrendészeti hatóságok 2005-ben 3000 kérelmezővel számolnak. Továbbra is gondot jelent viszont az illegális bevándorlók jelenléte az országban. Becslések szerint számuk több százezerre rúg. Az idegenrendészeti szervek csupán 2004-ben közel tizenhétezer tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyt vettek őrizetbe.
Cseh–szlovák viszonylatban sajátos gondot okoz a szlovákiai romák beáramlása az országba. A munkanélküliség, a diszkrimináció, az alacsony iskolázottsági szint, valamint a szlovák szociálpolitikai intézkedések szigorodása következtében a tavalyi 137 roma menekülthöz képest ez év első 9 hónapjában számuk 609-re emelkedett. A cseh belügyminiszter szerint ez egyes területek szociális destabilizálásához is vezethet. Prága azt is fontolóra veszi, hogy ha az EU régebbi tagjai nem nyitnák meg munkaerőpiacukat a csehek előtt, átmeneti intézkedéseket foganatosítana a 2007-ben EU-taggá váló Romániával és Bulgáriával szemben. Így Prága, hogy megvédje munkaerőpiacát, a románok és bolgárok alkalmazását szigorú feltételekhez kötné.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
