Tény: a roma kárpótlás során, főleg az Osztrák Megbékélési Alap kárára, milliárdos összegre rúgó csalássorozat történt országszerte. Rubovszky György, az ügyet feltáró parlamenti bizottság társelnöke mégis úgy fogalmazott, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság illetékes albizottsága nem jutott messzire a kitűzött csaknem húsz programpont teljesítésében. Ennek szerinte nem csak az az oka, hogy a testület túl későn, 2004 márciusában alakult meg. A vizsgálódás súlyos hátráltató tényezőjeként említette, hogy a nemzetközi kárpótlássorozatot legfelsőbb szinten lebonyolítani hivatott genfi Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM többszöri kérésre sem működött közre a hazánkban visszaélésekkel tarkított folyamat felgöngyölítésében.
Rubovszky úgy vélte, nincs nyoma annak, hogy a roma kárpótlási visszaélésekhez közük lett volna hazai kívülálló szervezeteknek, például a kárpótlási folyamatban közvetítő szerepet játszó Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak. Bizonyos cigány kisebbségi önkormányzatok sem testületileg hibáztathatók, csak egyes képviselőik – mint az igénykérelmezési jegyzőkönyvek ellenjegyzői – váltak rosszhiszemű tanácsadókká. Ugyanakkor az albizottsági társelnök nem zárta ki, hogy a felgöngyölített ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Rubovszky szerint az új ciklusban létre kell hozni egy közalapítványt, amely valódi területgazdaként jár el a romák kárpótlásában.
Elsöprő erejű támadásról számolt be az orosz védelmi minisztérium















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!