Egyelőre nem tisztázott, hogy minek alapján állította Batiz András kormányszóvivő, hogy jelenleg csak 20-30 fővel több állami vezető van, mint az Orbán-kormány idején. A Fidesznél érdeklődésünkre elmondták: ők saját állításukat a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok honlapjain megtalálható adatokra alapozták. Viszont nem számolták ide például a közjogi méltóságokat (a köztársasági elnököt és az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét), illetve az „alattuk” dolgozókat. Az ellenzéki párt összesítésében szintén nincsenek benne az olyan független intézmények (például Állami Számvevőszék) vezető tisztségviselői, akiknek juttatását – hasonlóan az állami méltóságok hivatalaiban dolgozókhoz – az államtitkárok vagy a helyettes államtitkárok javadalmazása alapján állapítják meg. Mindenesetre az is beszédes adat, hogy a Gyurcsány-kormányban még úgy is 20-30 fővel több állami vezető van, mint az Orbán-kormány vezető beosztásban lévő tagjai és az állami méltóságok, illetve a független intézmények akkori vezetői kara együttvéve. Ha ezt a Gyurcsány-kabinet esetében is megtesszük, akkor kiderül, hogy helytálló a Fidesznek az a kijelentése, miszerint ebben a ciklusban hozzávetőlegesen 50 százalékkal emelkedett az állami vezetők létszáma. Ugyanis 2005 elején a kormányban és a kormánytól független szervezetekben összesen 337 vezető dolgozott, szemben a polgári kormány idejére vonatkozó, Batiz András által említett 213-mal.
A kormányszóvivőnek az az állítás is kétséges, miszerint a kormány csak úgy csökkentheti az állami vezetők javadalmazását, ha csökken a köztisztviselők és a parlamenti képviselők fizetése, mert pénzük a köztisztviselői illetményalaptól függ. Ez alapvetően igaz, csakhogy az MSZP–SZDSZ-kormány ettől a gyakorlattól egyszer már eltért, igaz felfelé, amikor 2002 végén megemelte minisztereinek fizetését 50 százalékkal.
origo.hu
Az SZFE lázadásának öröksége és a „kegyetlen színház” hatása
