A titoktörvényt védi Tóth András

Tóth András titkosszolgálatokért felelős államtitkár szerint félreértéseket kell eloszlatni a minősített adatok védelméről szóló törvénytervezet kapcsán. Tény viszont, hogy a garanciát jelentő Btk.-módosítást a tervek szerint csak később, a következő ciklusban tárgyalja a parlament.

A Fidesszel, az SZDSZ-szel és a szakmai szervezetekkel is egyeztetni kíván a kormány a minősített adatok védelméről szóló törvénytervezet kapcsán – mondta el lapunk kérdésére Tóth András (MSZP), a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkára. A tervezethez, amelynek általános vitáján már túl van a parlament, január 18-ig lehet módosító indítványokat beadni, addig „el lehet oszlatni a félreértéseket” – fogalmazott.
Több civil szervezet tiltakozását követően az SZDSZ a múlt héten fordult a javaslat ellen. Értelmezésük szerint ugyanis annak elfogadása után az állampolgárok – köztük az újságírók – akkor is büntethetők lennének, ha nem tudtak arról, hogy az az információ, amelyet továbbadtak, titkos volt. A kisebbik kormánypárt így most azt jelezte, hogy a tervezetet semmilyen formában nem tudja támogatni, és annak visszavonására kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.
Tóth András kifejtette: egyelőre ahhoz tartja magát, amit a parlamenti pártok vezérszónokai a tervezet vitájában elmondtak. Ekkor az SZDSZ képviselője fenntartásokkal támogathatónak nevezte a javaslatot – hangsúlyozta. Úgy vélte: az jogharmonizációs célúnak is nevezhető, mert fel akarja számolni a jelenlegi magyar titokvédelmi rendszerben a hazai és külföldi eredetű titkok kezelése kapcsán fennálló kettősséget. Mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban négyfokozatú titokvédelem működik, a törvénytervezet ezt akarja bevezetni nálunk is – érvelt. A szigorúan titkos, a titkos, a minősített, valamint a korlátozott hozzáférésű titkokét. Arra a kérdésünkre, miszerint a NATO-ban nem titkos a hadügyminisztériumok belső telefonkönyve, viszont a magyar Honvédelmi Minisztériumban az alkalmazottak normál, vezetékes szolgáltatói száma igen, azt válaszolta, hogy a szövetség képviselői ellenőrzik hazánkban is a NATO titokvédelmi előírásainak betartását, és mindent rendben lévőnek találnak.
Arra a felvetésünkre, hogy az új törvény elfogadása után mi akadályozza meg a minisztériumokat, illetve a kormányt, hogy titkosítással bújjon ki a tájékoztatási kötelezettség alól, kifejtette: a törvény szabályozná a minősítés lehetőségeit is. Szerinte annak elfogadása után sokkal kevesebb lenne a titkos információ. A törvényhez kapcsolódó, a büntető törvénykönyvet érintő módosítás pedig csak a szigorúan titkos és titkos adatok esetében szigorítaná a büntethetőséget – érvelt.
A Btk.-módosítást viszont egyelőre nem tárgyalja a minősített adatok védelméről szóló törvénytervezettel párhuzamosan a parlament. Tóth András szerint ezt később meg lehet tenni, mert a jelenleg a T. Ház előtt lévő javaslat 2007. január 1-jétől lépne hatályba. Tájékoztatása szerint az Igazságügyi Minisztérium érvelt amellett, hogy a két dolgot válasszák külön, annak érdekében, hogy a Btk. módosítása majd egy későbbi átfogó változtatás része legyen. Kérdésünkre, miszerint nem lett volna jobb mégis a minősített adatok védelméről szóló törvénnyel együtt tárgyalni a Btk. ehhez kapcsolódó módosítását, az államtitkár azt a választ adta: olyan ez, mint mikor vagy az baj, hogy van rajtunk sapka, vagy pedig az, hogy nincs.