P. Szabó Ernő művészettörténész képzőművészetünk zseniális fenegyerekéről, a kinetikus szobrászat, a mobilköltészet emblematikus alakjáról, a Dunaújvárosban élő és alkotó Móder Rezsőről írt könyvet. A szerző eleganciával és szuggesztivitással tett eleget a kihívásnak: írói ihlettel azonosult Móder Rezső excentrikus egyéniségével és sokfelé ágazó életművével. P. Szabó könyve Dunaújvárosba varázsol bennünket. E remek-rettenetes kentaurváros jelenik meg Móder Rezső zenélő szobraiban, P. Szabó szavait idézve: a szobrok „összekötik a múltat a jelennel, a végtelenül kicsit a végtelenül naggyal, az erkölcsi tisztaságot a művészetben megtestesülő teljességgel”. Plasztikusan jelenik meg az olvasó tudatában a költő és a különös géniuszszal megvert-megáldott település. A város különleges metaforát ajándékozott az egyedi látású szobrásznak a huszadik század, a vaskor kalandjának minden korábbinál hitelesebb ábrázolásához. P. Szabó a művész filozófiájának feltárásakor kulcskérdésnek tartja az életformaváltás drámáját. A falusi kisközösségek felbomlását gyorsító téeszesítés, a kényszerurbanizáció viharos sebességgel játszódott le az ötvenes években Pentelén, amely falucskából alakult át pillanatok alatt Sztálinvárossá, aztán Dunaújvárossá, vasvárossá.
P. Szabó érzékletes mondatai útitárssá avatnak bennünket a huszadik századi mobilszobrászat mágikus ösvényein. A művészettörténész nem az információkat pótolja írói ihletével: könyvében találó példák segítségével lepereg előttünk a mozgó képzőművészet története Leonardo lépegető oroszlánjaitól a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent Györgyén át a huszadik századi kinetizmus kibontakozásáig. A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy Móder Rezső a német Zero, a francia GRAV, a futurista és a szürrealista vasszobrászat által megérintett magyar alkotókhoz, Megyeri Barnához, Csutoros Sándorhoz, Kígyós Sándorhoz, Galántai Györgyhöz és másokhoz képest is eredeti életművet teremtett. Az angol és német nyelvre is lefordított P. Szabó-tanulmány ívét plasztikusan egészítik ki a gazdag illusztrációk, a Móder-életrajz jegyzetei és a bibliográfia. P. Szabó Ernő könyve mind a szakember, mind a laikus olvasó számára hiteles képet ad a szobrászról, a festőről, a grafikusról, a performance-ok és objektversek költőjéről, akinek az alkotásait Frank János művészettörténész műfajteremtő fogalomként „módereknek” nevezte el.
(P. Szabó Ernő: Ötdimenziós acélköltészet. Tanulmánykötet Móder Rezsőről. Ernst Múzeum, Budapest. Ármegjelölés nélkül)
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le