Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben semmisítette meg a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt rendelkezéseit. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek és főiskolák önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és a tárca finanszírozása alapján dolgoznak. A döntés után az oktatási tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. A új változat azonban heves vitát váltott ki az egyes kormánytagok között. A pénzügyi szakpolitikusok azt kifogásolták, hogy a felsőoktatási törvény javított változata gyakorlatilag megvonja a döntési jogkört az eredetileg teljhatalommal felruházott, az egyetemtől független, az állam által fizetett emberekből álló irányító testületektől (új nevükön gazdasági tanácsok), és az iskolák kezébe adja az irányítást. A viták során a Pénzügyminisztérium elérte, hogy az egyetemek gazdasági döntéseit előkészítő testületekbe egy tagot a tárca delegálhasson. Korlátozták az egyetemek vagyongazdálkodását is: az elfogadott változat szerint az intézmények csak a saját tulajdonukban álló vagyonnal bánhatnak szabadon. Az eredeti tervezet szerint a kormány dönthetett volna arról, hogy az egyetemek milyen mester- és doktori képzéseket indíthatnak, ám a korrigált változat értelmében ez az iskolák, illetve a rektori konferencia hatáskörébe tartozik majd.
A végleges verziót a szakmai szervezetek – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kivételével – támogatták. A HÖOK szerint az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsban az intézmények hallgatóinak is helyet kellett volna kapniuk. Sérelmezik azt is, hogy a törvény nem biztosítja a még jövő szeptember előtt, a hagyományos képzésre felvett hallgatók azon jogát, hogy ugyanabban a képzési formában fejezzék be tanulmányaikat, amelyben megkezdték. A HÖOK az Alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
Március 1-jétől valamennyi felsőoktatási intézményben fel kell állítani a gazdasági tanácsokat, amelyek a szenátus döntéseit készítik elő, és azok végrehajtását ellenőrzik. A 15 ezer hallgatónál kisebb létszámú iskolák testülete hét, a nagy egyetemeké kilenc főből áll majd. Előbbiekbe két, utóbbiakba három főt delegál a kormány, amelyek közül egy ember a Pénzügyminisztérium küldötte lesz. A kormány összesen 69 tagot delegál az egyetemek tanácsaiba, köztük öt egykori minisztert, egy volt jegybankelnököt és a Magyar Hírlap tulajdonosát. A kormányzati jelöltek között van még Straub Elek, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Sugár András, a T-Mobile Magyarország volt vezérigazgatója is.
Az oktatási miniszter lapunk kérdésére elismerte, hogy szíve szerint nagyobb hatalmat adna a gazdasági tanácsoknak. A kormánydelegáltak javadalmazását firtató kérdésünkre Magyar Bálint így reagált: a törvény nem rendelkezik erről, a kormány saját küldötteinek havi 150 ezer forint honoráriumot fizet, a továbbiakról az egyetem dönt. A tárcavezető állítja, hogy jobboldali szakembereket is szerettek volna delegálni a testületekbe, de Matolcsy György és Chikán Attila, az Orbán-kormány gazdasági miniszterei, valamint Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere visszautasította a felkérést.
A Fidesz szerint elszomorító, hogy Magyar Bálint bukott miniszterek és pártkáderek lerakatának tekinti az egyetemeket. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője a jobboldali felkérésekről azt mondta: Magyar Bálint maga sem gondolhatta komolyan, hogy ilyen kaliberű emberek a nevüket adják ehhez.
Emlékezetes: a bolognai nyilatkozatot aláíró országok – 1999-ben 29 állam, köztük Magyarország – önként vállalták, hogy összehangolják felsőoktatás-politikájukat. A folyamat eredményeképpen 2010-ig az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válnak. A felsőoktatási törvény meghatározza a kétciklusú, lineáris képzés feltételeit. Ezek alapján már három egyetemi év elvégzése (alapképzés) után kaphatnak diplomát a hallgatók, majd további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezhetnek. A harmadik szint a doktoranduszképzés lesz. Ezzel differenciálódnak a diplomák, azaz egy mesteroklevél jóval többet ér majd egy alapképzésben szerzett papírnál. Az új rendszerben az érettségi után egyetemre jelentkező diákok csak az alapképzésre nyernek felvételt, és három év után csupán a hallgatók 33 százaléka tanulhat tovább a mesterkurzuson. Kérdés, hogy vajon mennyire lesz versenyképes az alacsonyabb fokú diploma.
A képzési rendszer megváltozásával a szakokat is alapjaiban alakították át, és ezért valamennyit újra kellett akkreditáltatni. A Magyar Akkreditációs Bizottság összesen 82 szak kérelmét utasította el, amelyek közül negyvenkettő az oktatási miniszter külön engedélyével mégis elindul. A szóban forgó szakok listája a bizottság honlapján,
a www.mab.hu címen elérhető. Többségüket kisebb főiskolák indítják, de van elutasított szak a pécsi és a szegedi egyetemen, és a Magda Sándor vezette gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán is. A legtöbb nem támogatott, mégis elinduló alapszak a gazdálkodási és menedzsment nevet viseli, ezt hét intézményben engedélyezte saját hatáskörben a miniszter.
origo.hu
Bánki Erik: Magyarország meg tudja csinálni! - videó
