Költségvetésben előirányzott forrásaiból 2005–2006-ban mindössze 55 szolgálati lakás építését, illetve vásárlását tervezte be a Honvédelmi Minisztérium (HM), miközben a kormányprogramban évente 500 szolgálati lakás beszerzését ígérték a katonáknak – tudta meg lapunk.
Míg a tavalyi költségvetésben 206 millió forintot, addig idén már csak 122 milliót jelöltek meg a költségvetésben erre a célra. Erről a keretről azonban az a döntés született, hogy a 2004-ben megkezdett lakásépítési feladatok tavalyi befejezéséhez, illetve folytatásához használják fel. A büdzsé lakásépítésre biztosított forrásaiból ezek alapján tavaly 40, idén pedig 15 lakás gazdálkodási körbe vonását tervezték. Az újonnan épített vagy vásárolt lakások számáról, vagyis a tervek megvalósításáról azonban a szaktárca szóvivője többszöri megkeresésünkre sem árult el konkrét, számszerű adatokat. Bocskai Istvántól a napokban csak annyit tudtunk meg, hogy „az elmúlt években több mint 5000 férőhellyel sikerült bővíteni és javítani a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonák lakhatási lehetőségeit”, és a HM-nek ez a törvényben előírt kötelezettsége. Ezt a kötelezettségét a szaktárca a költségvetésben lakásépítésre és -vásárlásra előirányzott összegek mellett többek között a feleslegessé vált ingatlanok értékesítéséből befolyó összegek egy részének felhasználásával kívánja megvalósítani. Tavaly ezekből a tranzakciókból 5–8 milliárd forint bevételt várt a tárca, amelyből 2,5–4 milliárdot kívántak lakások beszerzésére fordítani. Az viszont egyelőre rejtély, hogy ilyen forrásokból hány lakást tudtak beszerezni 2005-ben.
A HM-rendelkezésű lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítéséből származó bevételekből 300-350 millió forintot kívántak lakások beszerzésére költeni, de egyelőre arról sem nyilatkozott a HM, hogy ebből a keretből végül hány lakhelyet vettek vagy támogattak a katonáknak. Az sem világos, hogy a szaktárca hány jogosultnak támogatta az elmúlt évben összesen az önerős lakásvásárlását, hánynak juttattak minisztériumi rendelkezésű bérlakást, illetve a munkáltatói támogatást. Az viszont bizonyos, hogy a HM az elmúlt évben ezeket a támogatási formákat részesítette előnyben, hiszen a költségvetésben milliárdokat terveztek erre a célra. Hosszú távon azonban az ilyen támogatás – például egy húszéves lejáratú lakáshitel fizetésének segítése – feltehetőleg költségesebb a minisztériumnak, mintha építkezésekre vagy lakásvásárlásra költöttek volna.
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál