Átkönyvelt agrármilliárdok

Egyévi nemzeti támogatástól fosztotta meg a magyar agráriumot könyvelési manővereivel a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet. Mintegy 150 milliárd forint hiányzik az agrárkasszából – jelentette ki lapunknak Alvincz József agrárközgazdász, címzetes egyetemi tanár. A szakember szerint ezen az sem változtat, ha a tavalyi, uniós, területalapú támogatások nemzeti kiegészítésének folyósítását ma csakugyan megkezdik.

A magyar kormány évek óta képtelen arra, hogy rendezze adósságát a termelőkkel szemben. Miközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és szakminisztere soha nem látott mértékű mezőgazdasági támogatásokról beszél, most már ott tartunk, hogy közel 150 milliárd forint lényegében eltűnt a magyar agrárköltségvetésből. Legalábbis így értelmezhető Alvincz József szerint az, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a nemzeti támogatások terén folyamatosan az előző évről áthúzódó tartozásait rendezi, az adott évre vállalt kifizetéseket pedig elhalasztja a következő esztendőre.
Ez a módszer – tehát az agrárkifizetések elmaradása és átkönyvelése – tavalyelőtt gyorsult fel – állapította meg Alvincz József. Ebben az évben – 2004-ben – a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordítható büdzsé eredetileg mintegy 304 milliárd forint volt, amiből mindössze 156 milliárd forintot megközelítő összeget fizetett ki az agrárkormányzat. A fennmaradó, 148 milliárd forintos kötelezettség áthúzódott a következő esztendőre, s az FVM tavalyi fejezeti költségvetését terhelte.
Az igazi problémák ezután kezdődtek. Az agrárközgazdász emlékeztetett arra, hogy az áthúzódó kötelezettség ellenére az FVM fejezeti költségvetésére a 2005-ös büdzsét rögzítő törvényben mindössze 158 milliárd forintot állítottak be. Tehát csupán 10,3 milliárd forint körül alakult az az összeg, amiből az előző évről származó adósság kifizetése után a nemzeti támogatásokat finanszírozni lehetett. Ilyen előzmények következtében nem csoda, hogy a helyzet lényegében tavaly is a 2004-eshez hasonlóan alakult. A nemzeti agrártámogatások terén mutatkozó adósság 2005-ben újratermelődött. Míg a 2006-ra áthúzódó kifizetések összege mintegy 148 milliárd forint körül állt meg, az FVM fejezeti költségvetésére ebben az évben csak 160,9 milliárd forintot határozott meg a parlament. A kettő különbözete, tehát az az öszszeg, ami idén a nemzeti támogatásokra fordítható, mindössze 13 milliárd forint körül alakul – szögezte le lapunknak Alvincz József.
– Senkit ne tévesszen meg a propaganda, az agrártárca nagyotmondása, az az állítás, hogy 2005 utolsó hetében mintegy 92-93 milliárd forint terven felüli támogatást fizetett ki a minisztérium – jelentette ki a szakember. – Ez a pénz nem más, mint az eredetileg is 2005-re előirányzott, ráadásul az EU költségvetéséből származó, úgynevezett egységes területalapú támogatás. Ugyanakkor nem fizették ki – ha hinni lehet a miniszterelnöknek, csak mától utalják – a tavalyi, uniós területalapú támogatáshoz tartozó nemzeti kiegészítést, ami mintegy 87-91 milliárd forint. S hogy miért nem? Mert a nemzeti költségvetésből 2005-ben kellett visszafizetni a finanszírozó bankoknak – 51 milliárd forint értékben – azt a 46 milliárd forint értékű támogatást, amit a gazdák 2004-ben kaptak meg. Ez a furcsa konstrukció 5 milliárd forinttal rövidítette meg a gazdákat, és az agrártárca költségvetésének rovására dagasztotta a bankszektor amúgy sem jelentéktelen nyereségét.
Amíg ez a költségvetési politika folytatódik, a szakember szerint minden évben közel 150 milliárd forintos hiány keletkezik a magyar agrárbüdzsében, ami lényegében megegyezik az FVM fejezeti költségvetésére évről évre betervezett összeggel. Alvincz József úgy látja: a kifizetések folyamatos csúsztatása végül oda vezet, hogy a magyar mezőgazdaság számára elvész egyesztendőnyi, hazai forrásból fizethető nemzeti agrártámogatás. Feltéve, ha el nem veszett már, hiszen a kormányfő legutóbbi nyilatkozataiból is az derül ki, hogy a jelenlegi kabinet nem tartja nyilván adósságát, s nem tervezi azt, hogy 150 milliárd forint többlettámogatást folyósít a hazai termelők számára. Mindezt érdemes figyelembe venni akkor, amikor a rekordmértékű agrárpénzekről szóló kormányzati bejelentéseket értékeljük.
A szakember emlékeztetett arra, hogy ellenzékben a szocialisták folyamatosan azzal vádolták – egyébként alaptalanul – a polgári kormányt, hogy az akkor folyósított támogatások összege nem érte el az 1997-es agrártörvényben meghatározott mértéket. Mindezt azért érdemes felidézni, mert a jelenlegi kabinet viszont ténylegesen megsérti ezt a jogszabályt. A nemzeti forrásból finanszírozott kifizetések már harmadik esztendeje alatta maradnak a Horn-kormány időszakában tető alá hozott törvény előírásainak. Alvincz József nem tartja elfogadhatónak azt az érvet, hogy mindez az uniós csatlakozás miatt van, mert Brüsszel korlátozza a hazai kasszából kiutalható agrárpénzek összegét. Az agrárközgazdász kiemelte: azokat a támogatásokat, amiket a polgári kabinet a működésének utolsó időszakában a családi gazdaságok megerősítésére fordított, az uniós előírások szerint e programok kifutásáig folyósíthattuk volna.
A Medgyessy-kormány viszont, annak ellenére, hogy a 2002-es kampány időszakában még e kifizetések megtartását és növelését ígérte, fél év után leállította a családi gazdálkodók támogatásait. Ha viszont a Fidesz folytatta volna a kormányzást, a mostani ciklusban több mint 900 milliárd forint nemzeti támogatás jutott volna a mezőgazdaságnak, ami meghaladja a jelenlegi kormányzati ciklusra vonatkozó, de nem teljesített agrártámogatási előirányzatot – állapította meg Alvincz József. Az agrárközgazdász úgy tudja: a polgári kormány által a következő ciklusra tervezett támogatásból százmilliárd forinthoz az a 300 milliárd forintot meghaladó összeg nyújtotta volna fedezetet, amit még az Orbán-kormány takarított meg, s amit a Medgyessy-kormány „nagyvonalúan”, nem éppen a legkörültekintőbb módon különböző célokra szétosztott.