Az orosz–ukrán gázárvita nyomán kialakult helyzet, elsősorban az orosz gáztól való abszolút függőségünkre mutatott rá. Az alig két napig tartó krízis, amit a hazánkba áramló gázmennyiség 25-30 százalékos csökkenése okozott, arra világított rá, hogy Magyarország a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ország, mivel a gáznak energiaforrásként nincs alternatívája, s ezt szinte teljes mértékben egy forrásból szerezzük be. A kormányzat természetesen jó kommunikációs lehetőségre lelt, s az adott időszakban alig múlt el óra, amelyben valamelyik felelős miniszter ne nyilatkozott volna valamit a jövőbeli tervekről. Mindeközben egy hét végi hír azt mutatja, hogy még az igen sanyarú helyzetben lévő Pakisztán is képes sokkal rugalmasabban lépni, hogy biztosítsa országának a szükséges energiát. A távirati iroda beszámolója szerint a pakisztáni olajügyi miniszter a hét végén arról tárgyalt algériai társával, hogy miként juthat országa az algériai cseppfolyósított földgázhoz. A jelentések szerint Algéria kész diverzifikáltabbá tenni gázexportját, új partnerekkel bővíteni a hagyományos európai vásárlók körét. A cseppfolyósított földgáz előnye, hogy szinte bármilyen eszközzel szállítani lehet. Felvetődött még, hogy Algéria esetleg egy transzkontinentális, nevezetesen Iránt Indiával és Pakisztánnal öszszekötő földgázvezeték építésébe is beszállna, illetve a cseppfolyósított gáz visszaalakítását végző létesítmény pakisztáni létrehozásában is közreműködne – jelentette az MTI.
Kisebb olajkitermelés. Tavaly decemberben május óta a legalacsonyabb szintre esett a Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok kitermelése: napi 180 ezer hordóval 29,81 millióra, miután Szaúd-Arábia csökkentette termelését, s fennakadások voltak az iraki exportban – jelentette az MTI.

Katonai robbanóanyagot találtak egy halott férfi belvárosi lakásában