Beindult a kamatszivattyú

Tavaly szeptember óta lényegesen drágábbá vált a magyar államadósság finanszírozása – derül ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból, amelyek szerint a romlás valamennyi állampapírt érintett. Ha az államadósság finanszírozási helyzete az idén sem javul, akkor mintegy 40 milliárd forintnyi pluszkiadással kell szembenéznie a büdzsének.

Jelentősen megdrágult tavaly szeptember óta a magyar államadósság finanszírozása, miközben a kelet-közép-európai új uniós tagállamok közül a külföldi befektetők továbbra is a magyar államadósságot ítélik a legkockázatosabbnak – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. értékesítési adataiból. Az ÁKK adatbázisából kiderül, a térségünkhöz tartozó versenytársaink adósságait lényegesen alacsonyabb áron hajlandók finanszírozni a külföldi befektetők.
Az adatok szerint a romlás valamennyi lejáratú állampapírt érintette: a rövid lejáratú irányadó hozam átlagosan fél százalékkal, a hosszú lejáratú hozam pedig egy százalékkal emelkedett az elmúlt négy és fél hónapban. A magyar adósság finanszírozásának drágulása szakértői számítások szerint eddig mintegy húszmilliárd forintos pluszköltséget okozott az államkasszának, ám ha a kedvezőtlen folyamat idén sem javul, akkor éves szinten mintegy 40 milliárd forintos kiadásemelkedéssel kell számolni.
*
A befektetői piacokon a hazánk iránti bizalmatlanságot jól érzékelteti, hogy a magyar állampapírok esetében a hároméves irányadó hozam jelenleg 6,5 százalék körüli, miközben a csehországi referenciahozam mindössze 2,6, a szlovák pedig 3,3 százalék, azaz versenytársaink jóval kevesebb költséggel tudják finanszírozni adósságukat.
Az állampapírpiacon bekövetkezett romlást Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunknak azzal indokolta, hogy a Magyarország számára meghatározó piacokon is kamatemelés történt az elmúlt időszakban: az USA központi bankja három alkalommal, egyenként 25 bázisponttal, az Európai Központi Bank pedig egy alkalommal, 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot. Borbély hangsúlyozta: mivel hazánk kis, nyitott gazdaság, ezért az állampapírok hozamaira kül- és belföldi tényezők egyaránt hatnak.
A magyar államadósság finanszírozásának veszélyeire eddig számos nemzetközi intézet figyelmeztetett, különösen azután, hogy Európa legnagyobb hitelminősítő intézete tavaly decemberben ismét leminősítette hazánkat. A térség egyik legnagyobb befektetőházának számító Dresdner Bank legutóbbi jelentésében megállapította, veszélyben van hazánk stabilitása, mivel az államháztartási hiány olyan magas, hogy az középtávon már nem finanszírozható. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg korábban a Fitch Ratings is, amely idénre a külső finanszírozási igényünk meredek növekedését jósolta. Az államadósság szempontjából a Fitch Törökországhoz hasonlította hazánkat, megállapítva, hogy mindkét ország nagymértékben függ a külföldi befektetőktől, a magas ikerdeficitet, vagyis az államháztartási és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát ugyanis döntően ennek a befektetői körnek a vásárlásai finanszírozzák. Aggodalmakat fogalmazott meg az emelkedő magyarországi finanszírozási igényt illetően a világ egyik vezető pénzintézete, a JP Morgan is, amelynek egy korábbi előrejelzése szerint hazánk idei kötvénykibocsátásánál a feltörekvő országok közül egyedül csak Törökország bocsát ki nagyobb összeget.
A magyar államadósság dráguló finanszírozására legutóbb a Financial Times is felhívta a figyelmet: a lap szerint az állampapírpiacon tapasztalható romlás a 2005-ös kormányzati hiánycél jelentős túllépésének tavaly szeptemberi bejelentése óta tart, az államkötvény-értékesítési adatok ugyanis azt jelzik, a kormány arra kényszerült, hogy magasabb kamatprémiumot kínáljon a befektetőknek.