Az Egyesült Államokban 1976. január 17-én állították vissza a négy évvel korábban beszüntetett halálbüntetést. A National Geographic összeállítása szerint az első ismert ilyen ítéletet Észak-Amerikában még az angol uralom idején, a XVII. században hajtották végre. Elsőként 1608-ban a spanyoloknak végzett kémkedés vádjával egy hajóskapitányt ítéltek halálra, a kivégzést nyilvánosan hajtották végre. Néhány évtized múlva már egy nőt is felakasztottak.
A büntetések végrehajtásakor 1834-től kezdve a hatóságok a nyilvánosság kizárására törekedtek, de ez a nagy érdeklődés miatt csak nehezen volt megvalósítható. Az utolsó nyilvános kivégzést a Kentucky állambeli Owensboróban 1936 augusztusában nézhette végig a közönség. Akkor a huszonkét éves, afroamerikai származású Rainey Bethea-val végzett a hóhér.
A XIX. század végétől egyre több államban kezdeményezték a halálbüntetések számának csökkentését és megszüntetését. Az 1940-es évektől az USA egész területén jelentősen megfogyatkoztak a halálos ítéletek. Tíz év alatt 1289-ről hétszázötvenre esett vissza a kivégzettek száma.
Miután 1900 óta négyszázötven esetben derült ki, hogy ártatlan embert végeztek ki, 1972-ben a legfelső bíróság 629 fogvatartott halálos ítéletét életfogytiglanig tartó börtönre módosította. A kivégzések nélküli időszak csupán négy évig tartott.
Az USA ötven állama közül harmincnyolcban van, tizenkettőben pedig nincs halálbüntetés. Az Egyesült Államokban a deathpenalty info.org adatai szerint az 1976 óta eltelt évek közül 1999-ben hajtották végre a legtöbb kivégzést (kilencvennyolcat), míg tavaly hatvanan kerültek hóhérkézre – a legtöbb esetben Texasban. Az elítéltek ötvennyolc százaléka fehér, harmincnégy százaléka afroamerikai származású, hat százaléka spanyol ajkú, két százaléka pedig egyéb származású volt. Az eltelt tizenkilenc évben tizenegy nő életét oltották ki bírósági végzésre, tavaly július elsején ötvennégy lány és asszony várt az ítélet végrehajtására.
Az 1976-tól az utóbbi napokig végrehajtott 1007 amerikai kivégzés közül 839 esetben méreginjekciót, százötvenkétszer villamosszéket, tizenegy alkalommal gázkamrát, három ízben akasztást, kétszer pedig sortüzet alkalmaztak a végrehajtók. A legsúlyosabb ítéletet hosszú évekkel, gyakran évtizedekkel a verdikt kimondása után hajtják végre Amerikában.
Az Egyesült Államok legfelső bírósága tavaly februárban – öt szavazattal négy ellenében – alkotmányellenesnek találta, hogy olyan bűnözőket is kivégezhessenek, akik tizennyolc éves koruk betöltése előtt követték el tettüket. A döntés hetven fiatalt érintett. Az USA ötven szövetségi állama közül 1979-től a határozat megszületéséig tizenkilenc államban ítéltek halálra fiatalkorú elkövetőket. A tizenöt évesnél fiatalabbak kivégzését a Szövetségi Legfelső Bíróság már korábban törvényen kívül helyezte. A szellemi fogyatékosok halálbüntetését lehetővé tevő törvényt 2002-ben helyezték hatályon kívül.
George Bush amerikai elnök rendíthetetlenül támogatja a halálbüntetést, mivel az ártatlan életek megmentését segítheti – közölte Scott McCellan, a Fehér Ház szóvivője tavaly december 2-án, azon a napon, amikor az Egyesült Államokban végrehajtották az ezredik kivégzést a legsúlyosabb büntetési nem harminc évvel ezelőtti visszaállítása óta. Ha igazságosan, gyorsan és biztosan alkalmazzák, a hatása elrettentő – tette hozzá McCellan. A szóvivő ugyanakkor emlékeztetett: Bush elnök kezdeményezte a DNS-vizsgálatok kiterjesztését a téves ítélkezés lehetőségének kiszűrése érdekében.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
