Ha nehezen is, de a posztszovjet térség országai Ukrajna kivételével így vagy úgy lenyelték a békát, és elfogadták a Moszkva által kínált, a korábbinál jóval piacibb gázárakat. Így a Kaukázuson túli három köztársaság – Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – például idén már ezer köbméterenként 110 dollárért jut hozzá a „kék aranyhoz”. Tbiliszi a színes forradalmak egyik motorjaként aligha csodálkozhat mindezen, Azerbajdzsán az olajbevételeiből különösebb gond nélkül tud fizetni, Oroszország térségbeli szövetségese, Jereván azonban meglehetősen idegesen vette tudomásul az új helyzetet. Ennek egyik magyarázata, hogy idén választások lesznek, s az induló kampányban mindenki kemény akar lenni. Így felvetődött, hogy ezek után miért fizesse az egyébként a helyiek számára az örök ellenség, Törökországgal szemben biztonsági garanciákat jelentő katonai bázis költségeit továbbra is Örményország. Ráadásul Jerevánt sújtja az is, hogy veszteségeit kompenzálandó Grúzia irreális árat kérne a tranzitra. Az örmények számára 80-90 dolláros áron némi alternatívát jelenthet az áramért barterban kapott iráni gáz, míg Tbiliszi sokat nem tehet, mert még elektromosenergia-ellátása is Moszkvától függ.
Fehéroroszország ugyanakkor továbbra is 46,68 dollárt fizet a gáz ezer köbméteréért. A Gazprom indoklása szerint az ár megszabásakor figyelembe vették a két ország közös szövetségi állam létrehozását célzó terveit. Számoltak azzal is, hogy a cég tulajdonosa az Európa felé tartó Jamal vezeték itteni szakaszának, s felújították a tárgyalásokat a Beltranszgazzal, így ebbe a szállítási hálózatba is beszáll a moszkvai gázóriás. A belorusz elnök mindehhez még hozzátette, az árképzésnél az is számíthatott, hogy országa nem kíván a NATO tagja lenni.
Egy napot sem élt meg a Liverpool bődületes rekordja a Premier League-ben















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!