Csángó helyben járás

Nincs elmozdulás a magyar nyelvű misézés ügyében a Csángóföldön, miután a iasi-i római katolikus püspökség továbbra sem hajlandó elfogadni a bukaresti diszkriminációellenes tanács ez ügyben született elmarasztalását.

A pusztinai Szent István Egyesület (SZIE) panasza nyomán a kisebbségeket érő diszkriminációk felszámolására létrehozott kormányzati szervezet közleményben nehezményezte s hátrányos megkülönböztetésként értékelte, hogy a csángók lakta moldvai falvakban az igény ellenére sem lehet magyarul misézni. A bírálatot az ügyben illetékes, Iasi-ban székelő római katolikus püspökségnek címezték, de az az egyházi függetlenségre hivatkozva tudomást sem vesz az intésről. A Szent István Egyesület egyébként azután fordult a hatósághoz, hogy tavaly nyáron a pusztinai László Katalin temetésén Irinel Iosif Iosub helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikáció lehetőségét, amiért a halott végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is szervezett.
Nyisztor Tinka, a SZIE elnöke a kolozsvári Krónika című napilapnak nyilatkozva elmondta, a kérésekre egyelőre a iasi püspökségtől és a pápai nunciustól sem érkezett konkrét válasz. „Tizenöt év után jutottunk el 2004-ben az egyházmegyei zsinatra Iasiban, amit akkor pozitívumként értékeltem. Ígéretet egyébként a pápai nunciustól már 2002-ben kaptunk, hogy beszélt a püspökséggel, és lesz magyar mise Moldvában” – tette hozzá. „Pusztina száz százalékban magyar falu. Itt még mindenki értené a magyar szertartás szövegét. Az egyház képviselői azonban folyamatosan nyomást gyakorolnak a hívekre, ilyen körülmények között pedig természetes, hogy mindenki százszor is meggondolja, igényelné-e a magyar nyelvű szertartást. Akik vádaskodnak, azok kezében van a hatalom és eszköz, hogy az évszázadok óta tartó asszimilációt tovább erősítsék. A saját papjaink akarják a kultúránkat eltemetni. De Pusztinán még mindig van magyarul gyóntató pap, hiszen másképp nem boldogulnának” – jegyezte meg Nyisztor Tinka.
A Magyarországon diplomázott néprajzkutató részben egyetért azzal a közkeletű megállapítással, hogy a csángóknak nincs értelmiségük. Mint mondta, bár 1990 után kitermelődött egy vékony értelmiségi réteg, az összcsángóságot tekintve ez majdnem a semmivel egyenlő. „Az otthonukból elkerülteknek vagy azoknak, akik Magyarországon tanultak, alig van lehetőségük arra, hogy a szülőföldjükön gyakorolhassák a szakmájukat. Iskolából és egyházból kiszorítva hová legyen a magyar értelmiségi Csángóföldön?” – tette fel a költői kérdést a Szent István Egyesület elnöke.