Bár a múlt év értékesítési volumene megközelíti a 2004-es esztendő 203 ezer darabos eladási mutatóját, 2005 mégis rosszabb év volt – nyilatkozta lapunknak Gablini Gábor. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke nem tartja reálisnak a számokat, hiszen a bankok 40 ezer lízingelt vagy hitellel finanszírozott autót vettek vissza nemfizetés miatt. Ezeknek legalább a fele a nem kellően megtervezett vásárlás miatt következett be. Az elnök szerint a piac reális ereje évi 180-190 ezer eladott autó. Gablini Gábor aláhúzta: az európai piacon stagnálás, sőt egyes országokban némi visszaesés tapasztalható, ezért a gyárak „nyomása” alatt a magyar kereskedők is értékesítési kényszer alatt dolgoznak, s komoly áldozatokat kellett és kell hozniuk. Az eladás sikere érdekében sokszor nullszaldóval kényszerülnek a járműveket kínálni, illetve számos más kapcsolódó kedvezményt kénytelenek biztosítani.
A regisztrációs adó emelése és az áfacsökkentés együttes hatása a szakember szerint inkább az adóteher csökkenését hozza. A kiélezett verseny és az akciók miatt csupán minimális áremelkedésre számít. Gablini rámutatott: megfigyelhető a piac tisztulása, aminek következtében tömeges csődökre nem, de folyamatos bezárásokra lehet számítani. Ma már egyre több kereskedő hosszú távú kapcsolat kiépítésére törekszik a vevőkkel, s ezt az utóbbiak közül is mind többen értékelik. Az európai autópiac liberalizációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy mind több olyan kereskedés lesz, amely több márkát is értékesít.
Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (Mgoe) elnöke rossz esztendőnek értékelte a 2005-ös évet a használtautó-kereskedők szemszögéből: a megváltozott szabályok miatt az import visszaesett. A behozott 30 ezer járműből nyolcezret pedig nem a tisztességes kereskedők importáltak. Utóbbi autók gyakran a regisztrációs adó meg nem fizetésével és áfacsalási trükkökkel jöttek be az országba. Ezektől az ügyletektől a szövetség elhatárolódik, ám azontúl, hogy a problémát többször jelezték a Pénzügyminisztériumnak, mást nem tudnak tenni. Fojt pozitívumként értékelte, hogy a regisztrációs adóban végül érvényesítették az értékcsökkenést, ám ennek mértékét nem tartja reálisnak, elegendőnek. Az elnök az idei évvel kapcsolatban kiemelte: a szabályozás az új autókat értékesítőknek kedvez, miközben komoly hátrányt okoz a használtakkal foglalkozóknak. Ráadásul a hangoztatott környezetvédelmi szempontok sem egyformán érvényesülnek a regisztrációs adókban: a márkakereskedések előnyt élveznek. A használt autók esetében kedvezőbb az adó az 1996–98 között gyártottaknál, mint az újabb, egy–öt éveseknél. Emiatt az elnök 2006-ban a régebben gyártott autókból számít nagyobb, 18 ezer darabos behozatalra, míg az újabbakból 10-12 ezerre. Fojt szerint mindezek azt eredményezik, hogy nem érvényesülnek a környezetvédelmi törekvések, a kevésbé tehetős családok nem tudják lecserélni 15-20 éves, elavult, szocialista gyártmányú autójukat, az állami költségvetésbe kevesebb bevétel jut, a kereskedők pedig veszteséget szenvednek el, s akár végleg lehúzhatják üzletükön a rolót.
Az értékesítéshez tartozó szervizszolgáltatással kapcsolatban ismeretes, hogy a tarifák az uniós átlag alatt vannak, a cégek az ilyen irányú költségeiket nem tudják szervizdíjaikban érvényesíteni. Gablini Gábor kiemelte: egy szerviz kialakításához komoly befektetés szükséges, de az autógyárak legújabb fejlesztéseit is követniük kell, ez pedig újabb milliós kiadásokat jelenthet. Ezért a nullszaldó eléréséhez az árak emelésére lenne szükség.
Leleplezhető volna a bűncselekmény. A regisztrációs csalások megszüntetése érdekében a vám- és pénzügyőrség kifejlesztett egy szoftvert, amely alapján az okmányirodák lekérdezhetnék, hogy egy adott jármű után megfizették-e a regisztrációs adót. Információnk szerint a szoftvert sem a Belügyminisztérium, sem az okmányirodák nem vették használatba, s más megoldáson gondolkodnak. Eközben a csalók miatt milliárdoktól esik el a büdzsé.