A joggyakorlat egységét megteremtő, jogértelmező határozatra azért volt szükség, mert a bíróságok eltérően ítélték meg, kiket kell bűnszervezethez tartozónak tekinteni. Egyes ítéletek szerint csak azok sorolhatók ide, akik tudják, hogy súlyos bűncselekmények elkövetésére létrehozott csoport tevékenységében vesznek részt, emellett ismerik a szervezet felépítését, tagjait, és állandó kapcsolatban állnak velük. Más bíróságok az eseti jelleggel, alkalomszerűen ténykedő tetteseket, segítőket is súlyosabban büntetik.
A közfelfogásban maffiaként emlegetett bűnszervezet fogalmát 1997-ben iktatták be a büntető törvénykönyvbe (Btk.). A jogszabályt 1999-ben és 2001-ben módosították. A lényeg azonban változatlan maradt: aki bűnszervezet tagjaként követ el bűncselekményt, az az egyébként kiszabható büntetés kétszeresét kaphatja meg. A bűnözői csoport – a Btk. szerint – akkor tekinthető bűnszervezetnek, ha tagjai olyan bűncselekményekre szerveződnek, amelyek legalább ötévi szabadságvesztéssel büntetendők. Ismérv az is, hogy a kapcsolat hosszabb ideig tartó, összehangolt tevékenységről szóljon.
Az embercsempészet bűntettét tipikusan szervezett formában követik el. Több országhatár csoportos, illegális átléptetése a zöldhatár ismeretét, a csempészett személyek pihentetését is megköveteli. Számos más bűncselekmény is végrehajtható azonban szervezett formában. Idehaza leggyakoribb a rablás, a zsarolás és a kábítószerrel való visszaélés.
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata szerint a bűnszervezet tagjai közé sorolhatók azok is, akik eseti jelleggel, akár egyetlen bűncselekmény erejéig vesznek részt az együttműködők jogsértéseiben. Emellett elegendő a segítő közreműködés is. Mindkét esetben feltétel, hogy az ilyen személyek felismerjék, bűnszervezethez csapódtak, csatlakoztak: súlyos bűncselekmény elkövetésére, hosszabb távra alakult csoportokat támogatnak tevékenységükkel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
