Egy százéves szakolcai ház

Hamar szembetűnik mindenkinek a város főterén a szálloda mellett ez az épület. Szlovák népi díszítése, szecessziós hangulata, szlovák és magyar felirata. A neves építésznek, Dusan Jurkovicnak az alkotása. Talán nem tévedünk nagyot, ha őt a szlovákok Kós Károlyaként mutatjuk be. Az emeleti ablakok közt sisakos vitéz nézi a jellegzetes pásztorruhás betyár alakját. Föntebb, a ház „timpanonjában” a híres cseh festőnek, Mikolás Alesnek a képét látjuk. A közép-európai kultúrák különös találkozása: Szent Vencel, a csehek fejedelme emeli áldásra a kezét, előtte pajzsán Magyarország koronátlan címere. Ez az épület volt a Katolikus Ház, a szlovák művelődés otthona. Ősszel ünnepelhette fennállásának a századik esztendejét. Jelenleg a Kis-Kárpátok túloldalán fekvő Hegyhát (Záhorie) múzeumának ad otthont.
A szlovák művelődés fontos műhelye született meg 1905-ben Szakolcán, a Morva folyó menti szabad királyi városban, amelyet néhány évvel később a tanárként odakerülő Juhász Gyula csak „végvárként” említett. A XX. század elején ez a szlovák többségű kisváros a nemzeti mozgalomnak lett fontos központja. Így készült el a Katolikus Ház, hogy helyet adjon egy kis színházteremnek és népi tárgyak gyűjteményének. A vállalkozásnak Pavel Blaho volt a lelke, aki orvosként működött szülővárosában. Kitűnő szervező volt, a szlovákság jogaiért kiálló politikus. Megteremtette a korabeli hivatalos politikával dacoló szlovák művelődési házat a városban. A környék szlovák népművészetéből állította össze magánmúzeumát. Ez a gyűjtemény képezi a mai múzeum alapját. Blaho fiát, a későbbi operaénekest tanította a gimnáziumban a magyar költő, aki kíváncsi volt a szlovák népi kultúrára, és felkereste a Katolikus Házat.
Úgy gondolom, reménykedhetünk abban, hogy lesz ebben a városban Juhász Gyulának emléktáblája. Ismeretes, hogy költői-írói pályájának milyen termékeny szakasza volt a Szakolcán töltött csaknem két esztendő. Biztató jelnek vehetjük – hónapokkal ezelőtt hírt adtam róla –, hogy visszakerült a Gvadányi-házra a pincében porosodó emléktábla. A város számon tartja ennek a régi magyar költőnek az emlékét, hiszen az ő erdélyi szakácsnőjétől származik Szakolca gasztronómiai különlegessége, a trdelník, azaz a kürtőskalács.