A dokumentum szövege szerint a „Közép- és Kelet-Európában uralkodott, illetve a világ egyes országaiban jelenleg is hatalmon lévő totalitárius kommunista rezsimek kivétel nélkül mind súlyosan megsértették az emberi jogokat. A társadalom ismeretei e tekintetben mégis rendkívül szegényesek”. Éppen ezért (a tervezet szerint) „az Európa Tanács határozottan elítéli az emberi jogok megsértését, s arra hívja fel a tagországaiban működő összes kommunista és posztkommunista pártot, hogy gondolják át saját múltjukat, az elkövetett bűnöket pedig maguk is egyértelműen ítéljék el”. A Miniszterek Tanácsa emellett sürgeti független szakértőkből álló bizottság felállítását azzal a céllal, hogy összegyűjtsék és feldolgozzák a diktatúrák alatti jogsértések eseteit.
*
A szöveg szerint a testület parlamenti közgyűlése felhívja az Európa Tanács egykor kommunista uralom alatt állt tagországait, hogy vezessenek be emléknapot az áldozatok számára, és alapítsanak múzeumokat, hogy mindenki megismerhesse, milyen bűnöket követtek el egykor. A tervezet többek között kitér az áldozatok feltételezett számára is. Ezek szerint Kínában 65, az egykori Szovjetunióban 20, Észak-Koreában, Kambodzsában 2-2, Afrikában 1,7, Afganisztánban 1,5, Kelet-Európában 1, Vietnamban szintén 1 millió, Latin-Amerikában pedig százötvenezer áldozatot szedett a kommunizmus. Az ügy raportőre a politikai kérdések bizottsága részéről egy svéd néppárti képviselő, Göran Lindblad. Az ülésen várhatóan felszólal Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is.
A közgyűlésen emellett szó lesz többek között a menedékjogot kérvényezőkre vonatkozó politikáról, a vízkezelés javításáról, Grúzia, Csecsenföld és Fehéroroszország helyzetéről, a náci ideológia újraéledése elleni harcról, a titkos fogva tartásokról, a „nemzet” fogalmának tisztázásáról, valamint Kína gazdasági fellendülésének következményeiről.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai