Élőlánc a génkezelt termények ellen

Élőláncot alkot a Parlament körül szombaton tizenegy órakor az Élőlánc Magyarországért ökopárt. Így próbálják rábírni az országházi többséget: ne fogadja el a génmanipulált élelmiszerek behozatalát és termesztését engedélyező, a kormány által támogatott törvénytervezetet. Lányi András elnökségi tag szerint hazánknak csak kára származna a törvényből.

Munkatársunktól
2006. 01. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországnak semmiféle gazdasági előnye nem származik a génmanipulált termények (GMO) behozatalából és termesztéséből, ellenben annál több kárt okozna hazánknak az engedékeny törvény elfogadása – vázolta fel lapunknak szervezetének legfőbb ellenérvét Lányi András, a párt elnökségi tagja, aki civiben az ELTE humánökológiai szakirányának docense. Úgy fogalmazott: Magyarország ma komoly vetőmagexportőr, a GMO beengedésével azonban behozatalra kényszerülhetünk. A mezőgazdaságunk egyben elveszítené azt a nemzetközi piacot, amely kimondottan a hagyományos módszerekkel termelt, egészséges élelmiszereket keresi.
Lányi szerint a parlament előtt fekvő, még ebben a ciklusban döntésre váró úgynevezett együtt-termesztési törvény kizárólag az amerikai multinacionális vállalatok érdekét szolgálja. Ezek a cégek az Egyesült Államokban ugyanis csillagászati összegeket költöttek a manipulált génállományú vetőmagok kifejlesztésére. Csakhogy ezzel teljesen tönkretették az amerikai mezőgazdaságot, ugyanis a világ országai, és nemcsak Európa, hanem még Afrika is, idegenkedik a GMO-tól, és nem szívesen engedik be azt. – Mit lehet olyankor tenni, ha a saját lányomból már prostituáltat csináltam? – tette fel a kérdést az író-környezetvédő, rögtön meg is válaszolva azt: mindenki más lányából is prostituáltat kell csinálni. Lányi úgy látja: pontosan ez történt, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) segítségével Amerika a génmanipulált terményeket ráerőltette Európára. Az EU az USA-val folytatott háborúban feláldozta saját mezőgazdaságát a szabad ipari export kedvéért. Most több uniós ország egyenként is erre készül, ezeknek az államoknak a kormányait az USA mindenféle ígéretekkel arra akarja kényszeríteni, hogy egyfajta trójai falóként mutassanak példát a GMO-elleni helyi moratóriumok feloldásával. Sajnos ebben a magyar kormány partner, Kóka János gazdasági miniszter közelmúltbeli amerikai látogatása óta például folyamatosan a hazai biotechnológiai ipar fellendítéséről beszél, holott az Országgyűlés még nem is döntött a szabad jelzés megadásáról.
Csakhogy Lányi szerint mindennek a szabadkereskedelemhez már régen nincs köze. A GMO-ügynek önmagán túlmutató jelentősége van, tökéletesen megmutatkozott ugyanis az Európai Unió mérhetetlen gyengesége és kiszolgáltatottsága a WTO-nak. Megismerhettük továbbá a WTO bíráskodásának az emberi jogokat és mindenfajta önrendelkezést lábbal tipró természetét. Görögországot például már rákényszerítették, hogy feloldja a moratóriumot. Az Élőlánc elnökségi tagja rámutatott: így már könnyebb megérteni, hogy miért vonulnak ezrek az utcára a globalizáció és a WTO ellen tüntetve. Véleménye szerint ma a földrészek közti háború gazdasági eszközökkel zajlik, ilyen keretek között pedig bűn megfosztani az egyes országokat a saját piacuk és természeti környezetük megvédésének törvényes eszközeitől.
Lányi András úgy véli: még semmi sincs veszve, a magyar országgyűlés nemet mondhat a törvénytervezetre, s egészen addig fenntarthatjuk a GMO-moratóriumot, ameddig független vizsgálatok nem bizonyítják azt, hogy a manipulált termények nem jelentenek veszélyt az emberi szervezetre és a Kárpát-medence élővilágára. Ez sok évbe is belekerülhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.