Márciustól – az új törvény értelmében – valamennyi felsőoktatási intézményben fel kell állítani a gazdasági tanácsokat, amelyek a szenátus döntéseit készítik elő, és azok végrehajtását ellenőrzik. A 15 ezer hallgatónál kisebb létszámú iskolák testülete hét, a nagy egyetemeké kilenc főből áll majd. Előbbiekbe két, utóbbiakba három főt delegál a kormány, közülük egy ember a Pénzügyminisztérium küldötte lesz. Magyar Bálint szerint a népességcsökkenés okán már nem növelhető számottevően a tandíjas hallgatók száma, ezért az iskoláknak más forrásokat is ki kell aknázniuk a megélhetéshez, így például nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az önálló vállalkozási tevékenységre, amihez gazdasági szakemberekre van szükség.
A kormány összesen 69 tagot delegál az egyetemek tanácsaiba, köztük öt egykori minisztert, egy volt jegybankelnököt és a Magyar Hírlap tulajdonosát. Bokros Lajos az ELTE-n, Békesi László a Budapesti Gazdasági Főiskolán, László Csaba a Magyar Táncművészeti Főiskolán, Draskovics Tibor a Pécsi Tudományegyetemen lesz a kormány delegáltja. Valamennyien a Horn-, illetve a Medgyessy-kormány egykori pénzügyminiszterei, Draskovics jelenleg a Magyar Villamos Művek elnöke. Csillag István, a Medgyessy-kabinet szabad demokrata gazdasági minisztere a Budapesti Műszaki Főiskola vagyongazdálkodását figyeli majd. A Budapesti Corvinus Egyetemen Surányi György volt jegybankelnök, a Szegedi Tudományegyetemen Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a Magyar Hírlap tulajdonosa a delegált. A kormányzati jelöltek között van még Straub Elek, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Sugár András, a T-Mobile volt vezérigazgatója is.
Az oktatási miniszter elismerte, hogy szíve szerint nagyobb hatalmat adna a gazdasági tanácsoknak, de az Alkotmánybíróság ezt nem engedélyezte. Ismert: az eredeti verzió szerint a gazdasági tanácsok hozták volna meg a döntéseket az egyetemi tagokból álló szenátus helyett, ám a taláros testület szerint ez ellentétes a tudományos élet szabadságával.
A kormánydelegáltak javadalmazása kapcsán Magyar Bálint közölte: a törvény nem rendelkezik erről, a kormány saját küldötteinek havi 150 ezer forint honoráriumot fizet, a továbbiakról az egyetem dönt. A tárcavezető állítja, hogy jobboldali szakembereket is szerettek volna delegálni a testületekbe, de ők visszautasították a felkérést.
Bebizonyosodott: nem volt alaptalan a félelem, hogy Magyar Bálint politikai zsákmányszerzésre használja fel a delegálási jogot – reagált a tárcavezető lépésére Sió László. A Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint elszomorító, hogy Magyar bukott miniszterek és pártkáderek lerakatának tekinti az egyetemeket. Hozzátette: a döntés haszna legfeljebb annyi, hogy azok, akik korábban maguk is hozzájárultak az egyetemek anyagi helyzetének romlásához, most megtapasztalhatják döntéseik káros hatásait. A jobboldali felkérésekről azt mondta, Magyar maga sem gondolhatta komolyan, hogy ilyen kaliberű emberek a nevüket adják ehhez.
Ismert delegáltak
l Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere – Eötvös Loránd Tudományegyetem.
l László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere – Magyar Táncművészeti Főiskola.
l Draskovics Tibor, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere – Pécsi Tudományegyetem.
l Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere – Budapesti Gazdasági Főiskola.
l Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – Budapesti Műszaki Főiskola.
l Surányi György volt jegybankelnök – Budapesti Corvinus Egyetem.
l Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa – Szegedi Tudományegyetem.
