Fő kérdés a földkérdés az agráriumban

A gazdatársadalom visszautasítja a jelenlegi állami földek kiárusítását, de nem azért, mert hosszú távon nem cél e területek magánkézbe adása, hanem azért, mert azt a kormány a választási kampányához használja fel, s az ilyen koncepciótlan osztogatásnak nincs semmi értelme – jelentette ki tegnap Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke.

n Nagy Ottó
A mindenkori kormányzati földprogramnak a birtoköszszevonást és a területrendezést kell szolgálnia – hangsúlyozta Jakab István. A vállalkozásfejlesztések kapcsán a Magosz elnöke kifejtette: nem mindegy, hogy kik és milyen források bevonásával hajtják végre azokat, ha ugyanis a hazai agrárvonatkozású beruházások külföldi tőke bevonásával valósulnak meg, akkor az uniós hiteleket és az egyéb igénybe vehető támogatásokat is a külföldi beruházók szerezhetik meg, s a gazdák csak bértermelést végezhetnek. Ezzel szemben a Magosz álláspontja az, hogy a fejlesztéseket és a beruházásokat belső, hazai források bevonásával kell létrehozni, hogy az egyéb lehívható uniós és nemzeti támogatások a gazdákhoz kerüljenek. A piacvédelemmel kapcsolatban Jakab István elmondta, hogy folyamatosak azok a visszajelzések, amelyek a nem megfelelő minőségű és jelölésű termékek árusításáról szólnak, s amelyekkel szemben szigorúbb fellépést sürgetett. Mint fogalmazott, meg kell akadályozni, hogy Magyarország a nyugat-európai élelmiszer-ipari selejt lerakóhelye legyen.
Az agrármegállapodásról Jakab István elmondta, hogy – szemben a kormányzati állításokkal – nem teljesült maradéktalanul, elég, ha csak az állattenyésztők ki nem fizetett támogatásaira, a be nem vezetett korai nyugdíjazásra vagy a kifizetetlen árvízkárosultakra, valamint a Hajdú-Bét kormány által cserbenhagyott beszállítóira gondolunk.
Ilyen körülmények mellett, ilyen föld- és birtokpolitikával egyre inkább látszik, hogy a kormány a nagyüzemi növénytermesztés felé mozdul el, miközben megfeledkezik az állattenyésztésről és a családi gazdaságok támogatásáról – mutatott rá Jakab. A területalapú támogatásokkal kapcsolatban Becz Miklós, a Magosz szakértője elmondta, hogy több mint 207 ezer igénylés érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), a hivatalos adatok szerint az igénylések 4,4 millió hektárra szólnak, így az egy hektárra jutó támogatás mértéke 21 600 forint. Ennél azonban egy hektárra vetítve kevesebbet kaptak a gazdák, amelynek oka valószínűleg a hibás területadatokban kereshető. De ezeket a kijelentéseket megerősítik értesüléseink, amelyek szerint a gazdák által benyújtott érvényes területalapú támogatások 4,9 millió hektárra szólnak, s e megnövekedett támogatandó területnagyság miatt kellett az előzetesen kalkulált támogatási összegeket 10–15 százalékkal csökkentenie az MVH-nak.
Gráf József, az agrártárca vezetője a Magosz felvetésével kapcsolatban az MTI-nek kifejtette: a támogatás igénylésekor átlagadatokkal számoltak, ugyanis egy ötéves periódus átlaghozamát és területét vették alapul a támogatás kiszámításakor a szakértők, így a kormány nem hibázott. Elismerte ugyanakkor, hogy a területnagyság folyamatosan növekszik, mivel egyre több gazdálkodó igényel támogatást.

Ítélt a bíróság. Február 19-én ünnepli a Magosz a Testnevelési Egyetemen a tavalyi gazdatüntetés kezdetének egyéves évfordulóját. A demonstrációval kapcsolatban született egy bírósági ítélet is: emlékezetes, hogy a rendőrség megtiltotta, amit korábban már engedélyezett, azazhogy 200 traktor a korábban megkezdett Kossuth téri demonstrációt az Országház egy másik parkolójában folytassa. Az elutasítás miatt a Magosz a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy a rendőrség jogszerűtlenül járt el. Budai Gyula, a Magosz jogi szakértője precedensértékűnek nevezte az esetet.

Elkészült az etikai kódex. Gráf József agrárminiszter – miután tegnap egyeztetett a nagykereskedelmi láncok képviselőivel – elmondta: a kódexről a feleknek február 28-ig kell nyilatkozniuk, az aláírás várhatóan március elején lesz. Az etikai kódex nem kötelező, ám kívánatos magatartásformákat ír elő a kereskedők, a feldolgozók és a termelők számára. Gráf József személyes elvárása, hogy a nagy áruházláncok legalább 70 százalékban magyar árukat forgalmazzanak. Lengyel Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes alelnöke szerint ezzel nem lehet megoldani az emberek kiszolgáltatottságát. Az elmúlt négy évben rosszabb helyzetbe kerültek a gazdák, és veszélybe került a magyar polgárok biztonságos élelmiszerrel való ellátása. (MTI)