December 13-án felajzott hangulatban kapkodott az íróasztalán álló telefonokhoz a Deutsche Bank egyik kölni kirendeltségének tanácsadója, aki hosszú időn keresztül lelkiismeretesen kínálta fel ügyfeleinek, hogy viseltessenek bizalommal a befolyásos pénzintézet Real Estate Grundbesitz Invest alapja iránt. Ezen az ominózus napon viszont azt volt kénytelen közölni az üzletfelekkel, hogy belátható időn belül nem juthatnak hozzá az értékpapírjaikhoz, miután a bank befagyasztotta ezt az alapját. Hatmilliárd eurót befektető, több mint háromszázezer ügyfél birtokolt eladhatatlan papírokat. A New York-i Manhattan városrész után „Bankhattannak” elkeresztelt Majna-Frankfurt központjában – a német pénzkereskedelem centrumában – krízishelyzet alakult ki. A Deutsche Bank után ugyanis további két ingatlanbefektetési alap tett lakatot a kötvényekhez „vezető” ajtóra. A köztársaság számtalan családja volt kénytelen feltenni a kérdést: veszélyben a pénzünk? A megijedt befektetők rohama váratlanul érte a pénzintézetek illetékes alkalmazottjait, akik megfelelő előrejelzések és figyelmeztetések nélkül nem voltak képesek kielégítő válaszokra. Elsősorban türelemre intették az ügyfeleket, azzal biztatva őket, hogy februárra felszabadul a pénzük. Mindössze a papírok értékvesztéséről nem tudtak információval szolgálni.
A Rajna–Majna-vidék irodáinak árszintje például rövid idő leforgása alatt 30 százalékkal csökkent. Közben elmarasztaló kritika zúdult a Scope ügynökség analizátorára, Alexandra Merzre, aki figyelmeztetett az ingatlanbefektetési alapok fizetőképességének gyengülésére, sőt két alap esetében az értékpapírok áruba bocsátását ajánlotta. Ezzel indult meg a befektetők tömeges menekülése. Ha a likviditás süllyed, akkor be kell fagyasztani a befektetési alapot! Az ország pénzügyeit ellenőrző intézet (Bafin) eltanácsolta ugyan ettől a lépéstől a Deutsche Bankot – eredménytelenül. Amíg másik két pénzintézet (Deka Bank, Hypo-Vereinsbank) hasonló helyzetben hajlandó volt saját tartalékaiból támogatni alapjait, addig a Deutsche Bank inkább meghúzta a vészféket, és megakadályozta nagy számú befektetőjét abban, hogy hozzájusson a pénzéhez. A sok esetben önmegtartóztató takarékossággal összegyűjtött, „apró” vagyonukért aggódó befektetőkkel szemben a jövőt illetően a pénzintézetek nem hajlandók tiszta vizet önteni a pohárba. Az esetleges igazság ugyanis az lehet, hogy ha a mamutinvesztorok mellett a bizalmukat vesztett kisbefektetők is kiemelik pénzüket az ismét megnyitott alapból, akkor az ingatlanszakmára végleg a roló lehúzása várna. „December 13. mindannyiunk számára fekete napot jelentett” – vélte az ellenőrök egyike. A Bafin a pánik megelőzésének érdekében a német pénzpolitika legrangosabb képviselőitől remélt gyorssegélyt.

Én is félek!