Kevés a mesterember

Az Oktatási Minisztérium gyorstalpaló képzéseket indított azoknak a diákoknak, akik még az általános iskola befejezése előtt elhagyták az iskolát. A képzések egyszerűen megtanulható szakmát adnak a diákok kezébe, abban a reményben, hogy ezzel csökkentik a növekvő munkanélküliséget.

A közoktatási törvény január 1-jével hatályba lépő módosításai tovább erősítik a hátrányos helyzetű diákok pozitív diszkriminációját. A törvénymódosítás értelmében a szakiskolákban lehetőség nyílik arra, hogy gyorstalpaló képzések részeként olyan tanköteles tanulókat is fogadjanak, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Azok a tizenötödik életévüket betöltött diákok, akiknek nincs meg a nyolc osztályuk, a szakiskola kilencedik évfolyama helyett felzárkóztató oktatáson vehetnek részt. Amennyiben ezt az évet eredményesen elvégzik, ezután a kilencedik és a tizedik osztályt sem kell kijárniuk, rögtön a tizenegyedik évfolyam és a szakmunkásvizsga következik. A felzárkóztató évfolyamba való bekerüléshez legalább az első hat osztály elvégzése szükséges.
A tárca szerint az intézkedés segíti a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását, illetve ösztönzi őket, hogy újra bekapcsolódjanak az oktatásba. Az előkészítő során olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek elengedhetetlenek valamely piacképes szakképesítés megszerzéséhez. Ebben a képesítési formában már nem helyeznek hangsúlyt a műveltséggel összefüggő ismeretekre, hanem a szakképzésre készítik fel a diákokat.
A Fidesz szakpolitikusai szerint azonban a tizenhatodik életévüket betöltött fiataloknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy általános iskolai végbizonyítvány nélkül szakmát szerezhessenek. A módosítás azonban nagyon káros, hiszen a még tanköteles diákokat az alacsonyabb szintű képzésre ösztönzi.
A gyorstalpaló képzést jelenleg körülbelül két tucat intézményben alkalmazzák. Az iskolák maguk dönthetik el, hogy hajlandók és képesek-e vállalni az oktatás ezen új rendszerét. Azok az intézmények, melyek már indítanak ilyen képzéseket, olyan, úgynevezett kétkezi munkát végző szakmákat oktatnak, amelyek gyorsan elsajátíthatók. Ilyen például a szobafestő, asztalos, kéményseprő szakma.
A nemzetközi piacot szemlélve azonban megállapítható, hogy még nagyon sokat kell javulnia a magyar szakképzés színvonalának. Összehasonlítási alap lehet a kétévente megrendezett Worldskills világverseny, ahol mintegy negyven ország fiatal szakmunkásai vesznek részt. Magyarországon azonban az a legfőbb gond, hogy a szakmunkások tehetséggondozása szinte nem létezik. A legnépszerűbb szakma egyébként ma a szakácsmesterség, amit az asztalos- és az eladóképzés követ. A tízes listán található még a kőműves, pincér, nőiruha-készítő szakma is. A legkevésbé kedvelt a acél- és fémszerkezeti technikus, de a cipőipari technikus és a fonó szakma is népszerűtlen. A népszerűtlen szakok az alacsony képzési létszámok miatt bejelentési kötelezettséghez kötöttek, ami annyit jelent, hogy ha két év alatt nem érkezik bejelentés képzés indításáról, a szakmát várhatóan törlik a képzési listából. Gond az is, hogy a munkáltatók többsége nem a legjobb minőségre, hanem a mennyiségre törekszik, így alkalmazottaikat nem ösztönzik a fejlődésre. A legtöbben még dolgozóik beiskolázási költségét sem állják, pedig azt elszámolhatnák a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulásuk terhére.

Szakmák rangsora. Legnépszerűbb 5 szak szakképző iskolákban: szakács 2103 fő; asztalos 2011 fő; élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 1889 fő; fodrász 1644 fő; szobafestő, mázoló és tapétázó 1643 fő. Legnépszerűtlenebb 5 szak: acél- és fémszerkezeti technikus; anyagmozgató építőgépész-technikus; asztalosipari szerelő; bányagépész; bányaipari aknásztechnikus. Hiányszakmák: ápoló; abc-eladó; élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő; baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás; fémforgácsoló.