Washington úgy értelmezi Bolívia első indián származású elnökének döntését, hogy az kedvezőtlenül fog hatni a szuperhatalom térségben kiépített stabilitási politikájára.
Bolívia a térség legszegényebb országai közé tartozik, amely az eddigi gyakorlat alapján a külföldi energiacégek érdekeit figyelembe véve termelte és szállította ki Bolíviából a földgázt. A január 22-én hivatalába beiktatandó Morales két elődje megbuktatásában is döntő szerepet játszott, mert ellenezte ezt a gyakorlatot. Programjának legvitatottabb pontja az ásványkincsek tervezett államosítása, és az első indián származású elnöknek ez a terve nyugtalanítja valamennyi kitermelésben érdekelt szomszédos és nyugati államot. Bolívia stratégiai előnye a földgázkészletében rejlik, amely Venezuela mögött a második legnagyobb Dél-Amerikában. Az USA reakciói miatt – Morales megválasztása után az egyik volt külügyi hivatalnok közölte, Bolívia többek között nehezebben fog támogatásokat kapni az USA-tól – kénytelen más források után nézni. Venezuelában keddi tárgyalásai eredményeképpen már kapott 30 millió dollár segélyt és ígéretet Bolívia éves üzemanyag-szükségleteinek ellátására. Ezért cserébe Bolívia elhelyezheti Venezuelában szójakivitelének egy részét, 150 millió dollár értékben. Sőt korábbi bolíviai lapértesülések szerint Venezuela felajánlja majd Bolíviának, hogy részt vegyen valamilyen formában a Venezuelától Argentínáig megépítendő földgázvezeték ellátásában. Bolívia mint „a jó tengelyének” része Venezuela támogatásával részt vehet a többi latin-amerikai gazdasági, politikai és egyéb integrációs programjában. Spanyolország elengedte 99 millió eurós tartozásának egy részét, és a Bolíviában érdekeltségekkel rendelkező spanyol cégek vezetőivel tartott megbeszélése után Evo Morales megnyugtatónak szánt üzenetet intézett hozzájuk: Bolívia nem fogja lefoglalni vagy államosítani azokat a cégeket, amelyek tiszteletben tartják a törvényeket. A bolíviai elnök spanyolországi látogatásakor is többször hangsúlyozta: országa egyenrangú társa, nem pedig alárendelt partnere akar lenni a külföldi befektetőknek. Spanyolország fokozott érdeklődése különösen érthető: az ibériai állam a harmadik legnagyobb külföldi befektető Bolíviában. Morales beiktatásáig tervezett külföldi látogatásain nemcsak gazdasági, hanem politikai támogatásra számít: január 13-ig Dél-Afrikát, Brazíliát, Kínát keresi fel brüsszeli és párizsi vendégeskedése után.
Az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei is növekvő aggodalommal követik az eseményeket. Peru tiltakozásul visszarendelte nagykövetét Venezuelából, amiért Morales caracasi tartózkodásával egy időben kedden a perui elnökválasztás esélyese, Ollanta Humala is jelen volt. Az USA-párti és rendkívül népszerűtlen Alejandro Toledo perui elnök ugyanis attól tart, hogy a bolíviai baloldali siker láncreakciót indít el. A félelem nem alaptalan.
origo.hu
Ingyenesen juthatnak tűzifához a kistelepülésen élő nyugdíjasok és családok
