Mától ismét drágul a nagyfogyasztói gáz

Mától nyolc százalékkal emelkedik a nem háztartási fogyasztók gáztarifája, vagyis szakítva a szokásokkal, ezúttal nem a hónap elejére vagy közepére, hanem január tizennyolcadikára időzítette az év elején „esedékes” gázáremelést a gazdasági miniszter. A hatósági tarifa drágulását a lakosság a lassan három éve bevezetett kompenzációs rendszer miatt gyakorlatilag nem érzékeli közvetlenül. Közvetetten persze igen: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az elmúlt egy esztendő energiaár-emelései miatt a vállalkozásokról a hazai fogyasztókra átháruló költségemelkedés összege 160-165 milliárd forint.
A mostani gázáremelés már a negyedik a mögöttünk lévő tizenkét hónapban. A drágulás mértéke eléri a hatvan százalékot, ami egyrészt nehéz helyzetbe hozza az energiaigényes vállalkozásokat – pékeket, kertészeket és építőanyag-gyártókat –, másrészt tovább növeli az európai és a magyar energiaár-szerkezet közötti különbséget. A kontinens nagy részén a vállalkozások fizetnek kevesebbet a gázért, s a lakosság többet, nálunk fordított a helyzet.
*
Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke szerint az ipari gázárak Magyarországon messze a közösségi átlag felett vannak, ami versenyhátrányt jelent. A vállalkozásoknál is nehezebb a tarifa szempontjából az ipari fogyasztókkal egy kalap alá vett közületek, például az önkormányzati, egyházi vagy egyéb fenntartású intézmények helyzete. A kormány ígéretei szerint ugyan az emelés a lakossághoz hasonlóan őket sem érinti, mivel a drágulás mértékével automatikusan megemelik a nekik járó állami normatívát, de ez a valóságban nem így van: az önkormányzatok idén 30-40 milliárd forinttal kevesebből kénytelenek gazdálkodni, mint amennyire szükségük lenne. Az ígéret egyébként formálisan sem értelmezhető, hiszen a gázszámlát nem a normatívából, hanem a dologi kiadásokra szánt kasszából kell kifizetni.
Nem tudni, meddig maradnak változatlanok a lakossági gázárak, nyilvánvaló azonban, hogy előbb-utóbb felborul a jelenlegi gázár-kompenzációs rendszer. A kiadásokat már most is csak alig fedezik a kassza fenntartására szolgáló bányajáradék-befizetések, a jövőben pedig biztosan deficites lesz a támogatási alap. A kormány konkrétumokat nélkülöző bejelentései szerint valamikor az év második felében térnek át a sávos támogatási rendszerről a szociális alapúra, s ezzel számítások szerint a háztartások kétharmada elveszítheti támogatási jogát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyan arra utasította Kóka János gazdasági minisztert, hogy csak olyan modell kidolgozását tartja elfogadhatónak, amely senki számára nem jár tarifaemeléssel, ez a kérés azonban fából vaskarikának látszik: vagy megtartják ugyanis a jelenlegi gyakorlatot, s akkor nem változnak az árak, vagy valódi szociális alapú kompenzációt vezetnek be, s akkor egyesek számára drágul a gáz.