Mai ülésén várhatóan visszautasítja az Európai Bizottság hazánk középtávú felzárkózási programját. A kormány által tavaly decemberben benyújtott dokumentum ugyanis nem tartalmazza az államháztartási hiány csökkentését szolgáló konkrét lépéseket. A brüsszeli testület határozatáról tegnap kiszivárogtatott információk szerint Brüsszel elsősorban azt kifogásolja, hogy a benyújtott terv nem garantálja az EU-ban legmagasabbnak számító magyar hiány olyan mértékű csökkentését, amely lehetővé tenné az euró bevezetését 2010-ben. Kifogásként merült fel az is, hogy a programból fontos részletek és adatok hiányoznak az államháztartás átalakítására vonatkozóan. A várható uniós figyelmeztetést Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője a távirati irodának úgy kommentálta, hogy „az eljárás természetes része az, ha az Európai Bizottság kiegészítő adatokat kér a programhoz”. A várható idei és jövő évi hiánnyal kapcsolatban változatlanul óriási az eltérés a magyar kormány és az Európai Bizottság között: az idei évre a PM 4,7 százalékos, Brüsszel pedig 6,7 százalékos nyugdíjreformmal csökkentett deficittel számol.
*
A költségvetési aggályokra hivatkozva csak „óvatosan” ajánlja befektetőinek a magyar államkötvények vásárlását a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza. A Dresdner Bank tegnap közzétett jelentése szerint a jelenlegi magyar felzárkózási program irreális, az euró magyarországi bevezetése csak 2012–2013-ban lehetséges.
A tavalyi büdzsé hiányszámait tárgyalja mai ülésén az Országgyűlés költségvetési bizottsága is, amely a Budapest Airport Rt. magánosításából befolyó 464,5 milliárd forint sorsáról kéri Veres János pénzügyminiszter tájékoztatását. Bár a privatizációs összeg még tavaly beérkezett az államkasszába, azóta sem lehet pontosan tudni: a pénzből mennyit költött el a kormány tényleges adósságtörlesztésre, és mennyi ment el a költségvetési lyukak betömködésére. Az eddig megjelent elemzői számítások azt mutatják, hogy a befolyt összeg jelentős részét, mintegy 200 milliárd forintot a korábbi ígéretek ellenére mégis folyó kiadásokra fordították. Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke lapunknak kifejtette: azért kezdeményezték a testület összehívását és a pénzügyminiszter beszámolóját, mert ki akarják deríteni: vajon a kormány valóban az államadósság törlesztésére fordította-e a privatizációs bevételt. Mint fogalmazott, az eddig megjelent információk azt mutatják, hogy a 400 milliárd forintot meghaladó összegből az államháztartásban több hónapja felhalmozódott adósságok egy részét fizették ki, azaz a reptéri bevétel jelentős részével mégis a költségvetésben tátongó lyukakat tömködték be. A privatizációs összeg elkönyvelésével kapcsolatban Domokos rámutatott: mielőbb tisztázni kell, a reptéri bevétel milyen mértékben „szépítette” a tavalyi hiányszámot, a valóságnak nem megfelelő kimutatás ugyanis megtéveszti a pénzpiaci szereplőket és a nyilvánosságot.
A költségvetési bizottság mai ülésének összehívását Varga Mihály, a grémium fideszes elnöke kezdeményezte, mert, mint közleményében megfogalmazta, továbbra is zavaróan sok a homályos részlet, titkolózás veszi körül a Ferihegyi repülőtér eladását. Az ülésen azt is tisztázni szeretnék, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. megszegte-e a saját belső utasításait a repülőtér privatizációja során a pályáztatási elbírálással kapcsolatban, köttettek-e háttér-megállapodások a különböző Budapest környéki repülőterek fejlesztésével kapcsolatban, mi lesz a dolgozók és a munkaadók között megkötött megállapodásokkal, illetve miért a MÁV szervezésében és részben állami pénzből kívánja Kóka János megépíttetni a gyorsvasutat Ferihegy és a belváros között.
Az ülésre meghívták a pénzügyminisztert, az ÁPV Rt. elnökét, vezérigazgatóját, valamint a BA Rt. korábbi vezetőjét. Szabó Lajos, a bizottság szocialista alelnöke tegnap közölte: az MSZP kész ismét tárgyalni a sikeres tranzakcióról a parlamenti bizottságban, amelynek mai ülésén részt vesz. Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója lapunknak kifejtette: a Ferihegyi repülőteret üzemeltető cég privatizációjával kapcsolatos iratok számos fontos nemzetbiztonsági és üzleti titkot tartalmaznak, ezért a képviselőknek titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, mielőtt betekintenek az iratokba. Elmondta: a törvény értelmében a BA Rt. magánosításáról is emlékeztetőt kell készíteni. Ez a több száz oldalas dokumentum titkos információkat nem tartalmaz, bárki számára hozzáférhető lesz. Várhatóan egy-két hónap múlva készül el, ezután eljuttatják a Magyar Országos Levéltárba, ahol bárki megtekintheti.
A kormánynak a reptér eladásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot nyilvánosságra kell hoznia – jelentette ki a fideszes Papcsák Ferenc, miután tegnap – titoktartás mellett – betekintett a BA Rt. magánosításának irataiba. A képviselő szerint az iratok rövid áttekintése megerősítette a Fidesz korábbi álláspontját, miszerint az ügy részleteit meg kell ismertetni a közvéleménnyel.
Fel kellett oldani a zárolásokat. Noha korábban cáfolta a Pénzügyminisztérium (PM) lapunknak a zárolások felszabadítására vonatkozó információit, a repülőtéri elszámolás során a tárca most mégis elismerte: tavaly novemberben és decemberben összesen 40 milliárd forintot kellett feloldani azért, hogy a közintézmények működését biztosítani lehessen. Kőszegi Márk, a PM sajtóosztályának helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta: az összeg felszabadítását több kormányhatározatban döntötte el a kabinet.
origo.hu
Orbán Viktor: Apának lenni jó! De nagyapának a legjobb!
