Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: a kisgyermek Jézus bemutatása a templomban és a fény ünnepe

Gyertyaszentelő Boldogasszony napját február 2-án ünnepeljük. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus Krisztust 40 nappal a születése után ekkor mutatták be a templomban.

Gyertyaszentelő: Jézus és Simeon találkozása

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Mária és József, Jézus szülei bemutatták Jézust a jeruzsálemi templomban. Ekkor találkoztak Simeonnal. Simeon Jézust „a világ világosságának” nevezte és megáldotta.

Gyertyaszentelő: Jézus és Simeon találkozása

Gyertyaszentelő ünnepén találkozott Jézus és Simeon

Jézus és Simeon

És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélõ vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala õ rajta.És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát. És õ a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülõi, hogy õ érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,(...)És megáldá õket Simeon, és monda Máriának, az õ anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek [sokan] ellene mondanak… (Károli Gáspár fordítása, Szent Biblia)

Tehát Simeon felismerte Jézusban a régóta várt Messiást.

A templomi gyertyaszentelésnél a gyertya Jézust jelképezi, ő lesz a fény a sötétségben. És Jézus önmagát felemészti azért, hogy másoknak szolgálhasson. A gyertyaszentelés szertartása előtt minden tüzet eloltottak, az új tüzet megáldották, az áldott tűzről a gyertyákat meggyújtották, majd azokat körbehordozták. -írta 2005-ben a Nógrád Megyei Hírlap.

Varságon így zajlott le a gyertyaszentelés szertartása:"A gyertyaszentelés miatt az emberek ezen a napon igyekeztek időben odaérni a templomba. Előzőleg a boltban, vagy a plébánián vásároltak gyertyákat, amelyeket magukkal vittek a misére. Egy szál gyertyát meggyújtottak, és égő gyertyával a kezükben álltak templomi helyükön. A pap az oltártól indulva elhaladt a padsorok között és jobbra-balra fordulva szenteltvizet hintette a padok felé. Közben a kántor vezetésével zengett az ének a negyven nappal korábban földre érkezett világ világosságáról" -írta meg Bárth János néprajzkutató.
 

Fra Bartolomeo: Jézus bemutatása. Forrás. Wikipedia

Amikor a pap visszaérkezett az oltárhoz, az emberek elfújták a kezükben tartott gyertyákat, és elkezdődött a mise. 

Népszokások és hiedelmek e naphoz kötődve

Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához népi hagyományok, hiedelmek kapcsolódtak. Ezen a napon az emberek szentelt gyertyát vittek haza, amit aztán az év nehéz időszakaiban meggyújtottak: természeti csapás (vihar), betegség esetében. 

Ugyanígy e naphoz kapcsolódó hiedelem volt, hogy a kisgyermekeket ekkor vitték először templomba, mert úgy gondolták, ez megóvja őket a betegségektől. 

A szentelt gyertyát kiemelt helyen tartották: vagy szalaggal átkötve a falon, vagy a ládafiában. A gyertya elkísérte az embereket a bölcsőtől a sírig-írta Móser Zoltán.

Kereszteléskor az újszülött mellett világított, hogy távoltartsák a gonosz, rossz szellemeket. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az úgynevezett egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, „hogy annak fényénél múljon ki a világból”, segítve így őt az elmenetelben. 

Viasz a kilincsen

A kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek -írja a Magyar Kurír. A Szeged környékiek a gyertyaszentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban -írta 2019-ben a Dunaújvárosi Hírlap. Délvidéki hagyomány volt, hogy a kisgyermek hamarabb megtanul beszélni, ha az ünnepi szentelt gyertyából egy parányit a nyelve alá tesznek. 

Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban. forrás: Wikipedia

A gyertyaszentelő elvitte a karácsonyt, ez azt jelentette, hogy innentől már a farsangi időszakra koncentráltak az emberek. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe 1092 óta kötelező egyházi ünnep. 

II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává is. 

A gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe jelzi a tél végét, tavasz kezdetét, átível a sötétségből a fénybe. Pozitív jelentéstartalmú, hiszen egyúttal köszönetnyilvánítás is Jézusnak, hogy megérkezett Messiásként a földre. 

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja:

-Jézus bemutatásának ünnepe,

- Simeon ekkor ismerte fel Jézusban a megváltót,

- a megszentelt gyertya egész évben segítette a híveket a hagyomány szerint.

Simeon hálaéneke

„Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra 
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.”