Mélykúton – anyagi megfontolásból – 1996-ban vonták össze a helyi művelődési házat, a könyvtárat, a sportcsarnokot, a strandot és az alkotóházat. Így jött létre a Művelődési Ház és Fenyő Miksa Könyvtár elnevezésű intézmény. Mikó Lászlóné pályázat útján 2003-ban nyerte el a művelődési központ igazgatását. Azóta igencsak elmérgesedett a viszony közte és Mélykút vezetése között. Az önkormányzat csökkenteni kívánja a közművelődési intézmény működésére szánt összeget, és létszámleépítést ír elő számukra. – Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott feladatok nem változtak, ennek ellenére 2005-ben az önkormányzat által engedélyezett létszámkeretünk hét főre csökkent – mondja az intézményvezető. Az elmúlt időszakban a fenntartó önkormányzat részéről többször felmerült a művelődési ház közhasznú társaságként való működtetésének gondolata. Ha vállalkozásként működne tovább az intézmény, az évtizedek óta idejáró csoportoknak fizetniük kellene a helyiséghasználatért. Egy ilyen döntéssel megszűnhetnének a nagyközség hagyományőrző csoportjai – aggódik az igazgatónő. Szavai alátámasztására idézi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közművelődési főosztályának állásfoglalását, amely tartalmazza: „A Művelődési Ház és Fenyő Miksa Könyvtár intézményrendszerének radikális átalakítása nem látszik indokoltnak, javasolt a két évvel ezelőtti dolgozói létszám (11,5 fő) visszaállítása.” Az intézmény helyettes vezetője, Fuszkó Attila – aki önkormányzati képviselő is – radikálisabban fogalmaz főnökénél. – Szakmaiatlanság és személyeskedés jellemzi az önkormányzat tevékenységét – állítja. – A polgármester és csapata a civil szervezetek vezetésébe is saját embereit választatta. A művelődési házban több vizsgálat is indult azért, hogy bebizonyítsák: rosszul végezzük a dolgunkat, ám azok nem jártak eredménnyel. – Nem tudjuk, milyen szándékok vezérlik a község első emberét – teszi hozzá Mikóné.
Mi viszont kíváncsiak voltunk rá. Gelányi János polgármester 1990 óta vesz részt települési képviselőként az önkormányzat munkájában, s 2002 óta irányítja polgármesterként Mélykutat. Ő a panaszosoktól eltérően értékeli a kialakult helyzetet. Igaz, ő nem is tart attól, hogy elveszíti állását.
– 2002-ben első dolgom volt, hogy megakadályozzam a közpénzek kontroll nélküli elköltését – mondja Gelányi. Mélykút mindössze 820 millió forintos költségvetésű. Ebből fenn kell tartania iskoláját, orvosi rendelőjét, fizetni kell az önkormányzati alkalmazottak bérét, és persze gondolkodnia kell a kitörésben, a falu jövőjében. Húsz százalék fölötti a munkanélküliség, amit közmunkaprogramokkal igyekszünk csökkenteni – mondja a polgármester. – A művelődési központ költségvetése 2004-ben közel 41 millió forint volt, ezt 2005-ben 37 és fél millióra kellett kényszerűségből csökkenteni. További létszám-racionalizálásra is szükség lett volna, ám ezt nem elbocsátással kívántuk megoldani. Két karbantartót átvett volna az önkormányzati tulajdonú, műszaki ellátó-szolgáltató szervezet, a Gamesz. Az érintettek azonban nem fogadták el az ajánlatot. A két karbantartó a művelődési központ alkalmazottja maradt, pedig nem volt rá keret – mondja a polgármester, akinek más problémája is akadt a két dolgozóval. – Bár ez a főállásuk, a mellékállásuk mellett ez csak a második a sorban: akkor végzik el itt a munkájukat, ha a „maszekolás” mellett jut rá idejük – állítja. Szavait a Gamesz műszaki vezetője, Vlasics János igyekszik alátámasztani. – Amikor tavaly a könyvtár bővítését végeztük, ők csak napi négy órát dolgoztak az építkezésen, azt sem mindennap – mondja. A művelődési ház vezetője viszont védelmükre kel. – A karbantartók rengeteget dolgoznak, még hét végén is, különösen nyáron, amikor a strand teljes karbantartásáért ők feleltek – állítja. Tény ugyanakkor, hogy az önkormányzat 2006. január 1-jétől leválasztotta a strand üzemeltetését a művelődési központról. Hasonlóan jártak el a zömmel kézműveseknek teret adó alkotóház esetében is. A fogyatkozó feladatok viszont Mélykút irányítói szerint nem igényelnek akkora személyzetet és költségvetést, mint korábban. Így várhatóan a helyi költségvetés februári elfogadásakor sem lesznek tekintettel a művelődési ház vezetésének igényeire. Pedig – és Gelányi János ezt elég meggyőzően állítja – a vezetésnek fontos a falu felemelkedése. – Tavaly harmincötmillió forintos hiánnyal indult az önkormányzat, amelyet egy év alatt sikerült ledolgoznunk. – Felújítottuk az orvosi rendelőt, az önkormányzat épületének vizesblokkját, a közmunkaprogram keretében térburkolatot rakunk le a faluban. Ezenfelül öt utcát láttunk el szilárd burkolattal, bővítettük a könyvtárat, az idősek gondozási központját, és pályázati forrásból roma központ kialakítását is megkezdtük a 250 fős helyi cigány kisebbség érdekében. Megtisztítottuk a község zöld felületeit, az Öregmajor városrészben ötmillió forintot költöttünk a közösségi ház felújítására – sorolja a polgármester. – Az eredmények mögött a lakosság összefogása áll, ám ha egy önkormányzati intézmény vezetője nem hajlandó az együttműködésre, fegyelmi szankciót kell alkalmaznunk vele szemben – mondja Gelányi. – Az igazgatónak ráadásul nincs könyvtárosi végzettsége, pedig ez a kinevezés feltétele lett volna – állítja a polgármester. Mikó Lászlóné szerint viszont érvényes volt a pályázata, így megbízatása csak 2008-ban jár le. Azt is elárulja, hogy a szakirányú végzettség megszerzése érdekében elkezdte a könyvtár szakot a felsőoktatásban.
S ha már könyvtár szak, megnéztük, hogyan vélekednek az intézményhez tartozó könyvtárosok a kialakult helyzetről. Ők állították: az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a közművelődési intézmények megfelelően működjenek. – Ezt bizonyítja a könyvtár 99 négyzetméteres bővítése is – mondja egyikük, Börcsökné Kiss Erzsébet. Másikuk, Jakity Attiláné hozzáteszi: a művelődési ház vezetésének elég rossz viszonya alakult ki a demokratikusan megválasztott képviselő-testülettel, a könyvtárral és a helyi iskolával is. – Pedig csak együttműködve, közösen tudnánk Mélykút érdekében eredményesen dolgozni – vélik egybehangzóan.
origo.hu
Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek
