Hidvéghi Balázs: Brüsszel a magyarok pénzét is Ukrajnába küldené

Az EU külügyi főképviselője szerint a háború még sokáig elhúzódhat, ezért szükséges Ukrajna további támogatása és a további szankciók elfogadása. Kaja Kallas kijelentéseit Brüsszel tervéről Hidvéghi Balázs is megosztotta közösségi oldalán, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar emberek pénzét nem fogják Ukrajnába küldeni.

Fotó: BRITTA PEDERSEN Forrás: DPA

Nemrég az EU főképviselője arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra számít, ami miatt Ukrajna további támogatására és újabb szankciókra van szükség. Kaja Kallas kijelentéseit Brüsszel tervéről Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is megosztotta közösségi oldalán.

Brüsszel nemcsak hitelt vesz fel, de újabb szankciós csomagot is tervez. Fotó: DPA/Britta Pedersen

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a brüsszeli vezetés az európai emberek pénzén kívánja támogatni Ukrajnát, ehhez pedig 90 milliárdos hitelt tervez felvenni. Ezzel párhuzamosan pedig Kaja Kallas bejelentette a 20. szankciós csomagot.  

Nincs megállás, Kaja Kallas bejelentette, hogy az európai emberek pénze megy, az újabb szankciós csomag pedig jön – írta a videó mellé Hidvéghi. 

Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett, hogy amíg „Magyarországon nemzeti kormány van, a magyar emberek pénzét nem fogjuk Ukrajnába küldeni”. Mint ismeretes, a brüsszeli vezetés bejelentette, hogy 90 milliárd eurós közös hitelfelvételt tervez, hogy Ukrajna folyamatos támogatása 2026–2027-ben is biztosított legyen. 

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma pedig nemrég tette közzé jelentését, ami szerint a 2028–2034-es uniós költségvetési javaslat alapján Ukrajna a következő pénzügyi ciklus egyik fő kedvezményezettje lehet, és a tervezet nem tartalmaz sem időbeli, sem összegszerű korlátot az Ukrajnának nyújtható hitelekre, valamint lehetővé tenné, hogy a jelenleg tervezett 100 milliárd eurós keret akár több száz milliárd euróval is megemelhető legyen – egyhangúság nélkül. 

Brüsszel az ehhez szükséges, 800 milliárd dolláros összeget a tagállamokon akarja behajtani.

Ehhez számos ajánlást fogalmaztak meg, Magyarország számára például az otthonteremtési támogatások, a csok, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetését, valamint a magasabb ingatlanadók bevezetését, a 13. havi nyugdíj csökkentését vagy eltörlését, adóemelést, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését, amely magasabb adóterhet róna a dolgozókra, valamint a családoknak, fiataloknak és édesanyáknak járó adókedvezmények felülvizsgálatát is. 

Borítókép: Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője (Fotó: AFP/Britta Pedersen)