Mérsékeljék a vendéglátói terheket!

Már az Európai Unióhoz való csatlakozáskor előrevetült annak árnyéka, hogy 2007 után megszűnik a vendéglátás ételforgalmának kedvezményes áfakulcsa. Mára kiderült, hogy az ételforgalomra vonatkozó kedvezményes áfakulcs megszűnése 16,5 milliárd forint többletterhet róhat a vendéglátó-ipari vállalkozásokra.

Munkatársunktól
2006. 01. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb anyagi megterhelést jelent a világszerte ismert, ám itthon agyonadóztatott vendéglátói ágazatra az ételforgalomra vonatkozó kedvezményes áfakulcs megszüntetése.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) szerint a korábbi kedvezményes, 12 százalékos áfakulcs 2004-től 15 százalékra emelése is árrésszűkülést, forgalomcsökkenést, likviditási gondokat okozott, amely a veszteségesen üzemelő vagy tönkrement üzletek számát növelte. Továbbá negatívan hatott az ágazat nemzetközi versenyképességére, csökkent a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutási esélye s az ágazat foglalkoztatási mutatója is. Ez tavaly csaknem húszmilliárd forintos bevételkiesést eredményezett az ágazat számára. Az új tagországoknak adott átmeneti mentességek, amelyek a normál áfakulcsnál alacsonyabb kulcsok alkalmazását teszik lehetővé, 2007 és 2010 között járnak le. Hazánk 2007 végéig kapott derogációt az éttermi szolgáltatások, a fűtéshez kapcsolódó termékek, valamint a távhőszolgáltatás kedvezményes kulcsának alkalmazására. S bár a normál áfakulcs húsz százalékra csökkentése 2006-ban hat-nyolc százalékkal csökkenti ugyan a szakma áfabefizetési kötelezettségét, azonban az ételértékesítés kedvezményes kulcsának megszüntetése óriási megroppanást idézhet elő a kisvállalkozói körben. Mivel azonban a vendéglátás értékesítésének 70 százalékát az ételforgalom adja, a jelzett módosítás átlagosan 30-35 százalékos tehernövekedésével mintegy 16,5 milliárd forint többletterhet róna a szakmára – figyelmeztet az MVI.
Az ipartestület szerint ha nem él az ország, ha nincsen belső fogyasztási erő, ha egy ágazat a külföldi turisták fogyasztásától függ, ha minimális a belföldi turizmus, ha alacsony a vendéglőbe járás az országban, akkor összeomlik az ágazat. Ám nemcsak a vendéglátás, hanem a mezőgazdaság és az ipar egy része is erre a sorsra juthat. Az MVI arra keresi a választ: vajon miért nem élénkítik a magyar fogyasztási piacot, miért a folyamatosan növekedő adó- és költségterhekre épülő elvonás elvére, és miért nem a forgalomnövelésből eredő többletadóra épít a kormány. Úgy vélik: már rég eltűntek az ágazatból a tartalékok, így az üzemelési költségeket egyre nehezebben gazdálkodják ki. Árakat jó ideje nincs kinek emelni, az adófizető vállalkozások már nem tudják befizetéseikkel fedezni az államháztartás igényeit – állítja a szakmai szervezet.
Mint írják: az uniós pénzügyminiszterek bizottsága napjainkban vizsgálja a tagállamokra érvényes kedvezményes áfakulcsok módosításának javaslatait, amely néhány élőmunka-igényes szolgáltatásra – így például a vendéglátásra – vonatkozhat.



Az oldalt írta:
Dénes Zoltán, Hunyor Erna, Nagy Ottó és Jámbor Gyula

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.