Minimális javulás

Záráskor minimális plusz, napközben változatos árfolyamok jellemezték a pesti piacot. A magyar indikátor a kereskedés végén 6,26 pontos növekedéssel zárt. A felfutást az OTP okozta egyszázalékos növekedésével, a Mol és a Magyar Telekom ára gyengült, míg a Richter csupán öt forinttal tudott javulni. A kisebb forgalmú papírok sorából a Humet újból hozta a formáját, a napi legnagyobb növekedést produkálva zárt, annak jegyében, hogy a tavalyi évben 18 millió forintos nyereséget produkált a társaság. A bankközi devizapiacon a forint drágult az euróval szemben.

Munkatársunktól
2006. 01. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Délelőtt emelkedés, délután gyengülés, majd az utolsó pillanatban enyhe javulás – ezekkel a szavakkal lehetett magyarázni a tegnapi pesti tőkepiaci kereskedést. A BUX nyitáskor minimális mínuszban állt, majd erőteljes korrekcióval 155 pontos emelkedést produkált. A délelőtti fellendülést délután gyengülés követte, a csökkenő trend az indexet 22 099,98 pontig húzta. Záráskor a shortosok pozíciózárásai (gyengülésre spekulálók ügyleteinek zárása) a BUX-ot emelkedő irányba tolták. A zárás eseményei azt jelezték, hogy a piac azt várja, hogy a következő napokban tovább gyengülhetnek a részvényárak. Ezt igazolta a magas forgalom is, amely árfolyamértéken elérte a 20,23 milliárd forintot. Záráskor a magyar tőkepiaci indikátor 22 311,23 ponton akadt meg, ez az érték 6,26 ponttal volt magasabb előző szintjénél.
A vezető részvények közül egyedül az OTP-nek sikerült pozitív előjellel zárnia, a banki részvények 79 forinttal drágulva, 7679 forinton fejezték be a kereskedést. A Richter ára szinte változatlan marad, csupán öt forinttal erősödött, a Mol 275 forinttal, a Magyar Telekom két forinttal lett olcsóbb. Szakértők rámutattak arra, hogy a piacon eluralkodó iránytalanság, a néha-néha megjelenő pesszimizmus következtében várhatóan újabb határozott irányvonal nem fog kialakulni a közeljövőben. A gyengülés mértéke nem biztos, hogy jelentős lesz, hiszen komolyabb negatív jellegű hír sem látott napvilágot az elmúlt napokban. A befektetők az éves eredményekre, valamint a választásokra készülnek, így visszafogottak voltak és lesznek is valószínűleg.
Néhány kiskapitalizációjú papír a gyengülő trenddel szemben ment, újból meglepő növekedést produkált a Humet, a Synergon és az Egis. A Humet tegnap közölte a mindent elsöprő kedvező hírt, hogy 18 millió forintos nyereséggel zárta a 2005-ös évet az előző évi 193 millió forintos veszteség után. A nemzetközi számviteli szabályok szerint készült, nem auditált jelentés kiemeli: a csődegyezségi javaslat a havi költségszintet hárommillió forintban állapította meg, ennek megfelelően az önköltség és az általános költségek szintje is csökkent. Az üzemi nyereség 17,9 millió forint lett a 2004. évi 172,8 millió forintos veszteséggel szemben. A társaság árbevétele tavaly tovább csökkent: a 2004. évi 101,4 millió forintról 63,1 millió forintra. Eszközértékesítésekből 10,3 millió forint egyéb bevétele is keletkezett a cégnek. A jelentés hozzáteszi, hogy a társaság a termelőberendezéseit maradéktalanul és üzemképes állapotban megtartotta. A társaság pénzeszközei az év végén 137 ezer forintot tettek ki. A Humet jegyzett tőkéje 89,2 millió forintra nőtt az egy évvel korábbi 21,6 millió forintról. A négyszeres növekedés oka, hogy a csődegyezség részeként a tartozásokért cserébe részvényeket bocsátott ki a társaság.
A bankközi devizapiacon a forint enyhén erősödött az euróval szemben. Az eurót fél négy tájban 249,90–250,00 forinton jegyezték, pár fillérrel gyengébben a hétfői 250,10–250,20 forintnál. Bár fontos magyarországi piacbefolyásoló hírek jelentek meg – köztük a tavalyi inflációs mutató és az államháztartás januári várható hiánya –, a forint árfolyamának alakulására mégsem ezek hatottak a kereskedők szerint, hanem a zloty gyengülése – írta az MTI–Eco.
A piacokat valószínűleg megmozgatja a napokban az a hír is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) növelte az idei német gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: 1,5 százalékra, a korábbi 1,2 százalékos becslésről. Az IMF tavaly júniusban 1,3 százalékos hazaiössztermék-növekedést jósolt Németországnak, ezt szeptemberben, az őszi világgazdasági kitekintésében 1,2 százalékra lefelé módosította.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.