Most örvendetesen pozitív mintát adtak

Amíg a 2004-es olimpiai doppingeseteink után a magyar súlyemelés 2005-ben megroggyant, addig az Athénban még nagyobbat, két aranyat elbukó atlétáink tavaly örvendetesen pozitív „mintával” szolgáltak. A fedett pályás Eb kivételével a korosztályok valamenynyi világversenyén érmet szereztek – összesen hat aranyat, hét ezüstöt és nyolc bronzot –, s a harmadik helyek közül Zsivoczky Attiláé a szabadtéri vb-ről különösen hősies tett eredménye.

Évnyitó sorozatunkból a „sportok királynője” semmiképpen sem hiányozhat, ráadásul eredményes év áll mögöttünk.
– Hogyan tudtak ilyen gyorsan felállni a padlóról az athéni pofon után? – kérdeztük Mérei László szakmai igazgatót.
– Főleg annak köszönhetően, hogy a magyar atlétika több lábon áll. Helsinkibe a vb-re úgy mentünk ki, hogy van esélyünk az éremszerzésre, és azt hiszem, hogy Zsivoczky Attila az ítéletidőben minden idők legnehezebb tízpróbaversenyében szerezte meg a bronzérmet. Az utánpótlás-nevelésben néhány évvel ezelőtt beindult Héraklész-program munkájának pedig igazából most lett meg a gyümölcse. Azok a fiataljaink, akik a korosztályos világversenyekről tavaly sorban szállították az érmeket, már ebben a szisztémában nőttek fel. S bár első helyen a saját edzőik szakmai műhelyeit szeretném kiemelni, az a rendszeresség és megbízható anyagi háttér, amit a Héraklész-program a felkészülés bizonyos pontjaihoz adott, ugyancsak nélkülözhetetlen volt.
– A várakozáson felüli 2005 után mire számíthatunk idén?
– Az augusztusi göteborgi szabadtéri Eb-n egy-két érem és két-három további helyezés a cél. Öszszehasonlítási alap lehet, hogy tavaly a vb-n Zsivoczky Attila mellett még Pars Krisztián volt döntős, ő hetedik lett kalapácsvetésben, s még három versenyzőnk került be a legjobb tizenkettőbe: Kővágó Zoltán diszkoszvetésben, Vaszi Tünde távolugrásban és Győrffy Dóra magasugrásban. Sajnos a felnőtteknél visszatérő gondunk, hogy hiába teljesíti a nevezési szintet egy viszonylag széles réteg az adott világversenyre, azon csak kevesen tudják megismételni az év közbeni legjobb eredményüket. Márciusban a moszkvai fedett pályás vb-n nem lehetnek vérmes reményeink, ide eleve csak szűk csapattal megyünk, s egy-két helyezésben gondolkodunk. Az mindenképpen jó hír, hogy a meghívásos férfi hétpróbában a tavalyi eredményei alapján Zsivoczky Attila ott lesz a nyolcfős mezőnyben. Jelenleg is keményen edz, s ami nagyon fontos, sérülésmentesen.
– A fedett pályás felkészülést mennyire sínyli meg, hogy tavaly lebontották az olimpiai csarnokot?
– Új helyzetbe kerültünk, hiszen az olimpiai csarnok 1972 óta szolgált ki bennünket. Ám nem maradtunk tető nélkül, s a mellette felhúzott hatalmas sátorban, ami Európában állítólag a legnagyobb, a 2004-es budapesti vb kétszáz méteres futópályáját is felállítottuk. A sátor amúgy fűthető, kis lelátó is van benne, s január 27-én nemzetközi versenyt rendezünk itt.