Tavaly a szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3,93 millió, a munkanélkülieké 305 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Míg a foglalkoztatottság minimálisan bővült, addig egy éven belül a munkanélküliek száma több mint 44 ezerrel emelkedett. A vizsgált időszak átlagában a 15–74 éves munkaképes népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy a 15 régebbi uniós tagország foglalkoztatási rátájának átlaga – a 15–64 éves népesség körében – mintegy 10 százalékkal magasabb a magyarországinál. Mivel mára a hazai munkanélküliségi ráta már csak minimálisan alacsonyabb az unióban mértnél, elmondható, hogy a magyar munkaerőpiac egyik legsúlyosabb problémája a különösen alacsony munkaerő-piaci részvétel, amely egyben meghatározója az ország versenyképességének is. E tekintetben Magyarország a visegrádi országok közül is csak Lengyelországot múlja felül.
Különösen nehéz helyzetben vannak a fiatalok. Egy év alatt két és fél százalékkal növekedett a munkanélküli fiatalok aránya. A munkanélküliek 21,9 százaléka a 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,5 százalékos volt, szemben az előző évi 17 százalékkal. A munka világának nem elhanyagolható problémája, hogy a munkanélküliek immár csaknem fele több mint egy éve nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliek 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 16,2 hónapnak felelt meg.
Miközben hazánkban évek óta folyamatosan emelkedett a munkanélküliségi ráta, az unió tagországai – köszönhetően a mérsékelt gazdasági élénkülésnek – javuló eredményekről számolnak be. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által publikált munkanélküliségi ráta tavaly októberben az unió egészében 8,5 százalékot tett ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A legalacsonyabb, 4,3 százalékos munkanélküliséget Írországban regisztrálták, a legmagasabbat, 17,6 százalékosat pedig Lengyelországban.
A legfrissebb statisztikai adatokból újra csak az kiderül ki, hogy a kormányzat eddigi pótcselekvései semmilyen eredményt nem hoztak, hiszen egy évre viszszatekintve 44 ezer ember veszítette el munkahelyét – értékelte közleményében a legfrissebb statisztikai adatokat Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes elnöke. Rávilágított: a Medgyessy–Gyurcsány-kormány tisztességes megélhetést, 400 ezer új munkahelyet ígért. Ezzel szemben – tette hozzá – Magyarországon ma 400 ezer embernek nincs állása, tömeges a munkahiány, a munkanélküliség. Ezzel szemben Simon Gábor, az MSZP-frakció Munka világa munkacsoportjának vezetője szerint a hazai munkaerőpiac helyzete lényegesen kedvezőbb annál, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak.
Minimális támogatás. A munkahelyteremtő beruházások támogatására idén összesen 1,8 milliárd forintos kerettel hirdette meg pályázatát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A munkahelyeket hosszú távon garantáló megoldásra tavaly – hasonlóan a 2003-as évhez – a tárca 1,5 milliárd forintot szánt, vagyis az e célra fordítandó összeg még az infláció mértékével sem növekedett. Ebből a keretből főként azok a cégek nyerhetnek támogatást, amelyek az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból elmaradottabb térségeiben végeznek olyan beruházást, ami lehetővé teszi legalább öt új munkahely létesítését.
Elbocsátások a Motimnál. A Gyurcsány Ferenc által képviselt foglalkoztatáspolitika megítéléséhez szakértők szerint érdemes górcső alá venni a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim-cégek helyzetét. A cégcsoport „ékköve”, a Motim Kádkő Kft. például 2004-ben kétszázmillió forintnál is nagyobb nyereséget produkált, ennek ellenére a társaságnál 2002 óta 350-ről 211 főre csökkent a létszám. A kormányfő közeli vállalkozásból tehát rövid idő alatt 139 fő került az utcára.
